Jelenleg két szál mentén folynak a kutatások:

Genetikailag módosított szúnyogok

Az Oxitec által kifejlesztett OX5034 elnevezésű szúnyog az Aedes aegypti (egyiptomi csípőszúnyog) genetikailag módosított változata. Bár az Aedes aegypti faj a szúnyogpopuláció kis hányadát teszi ki, ez felelős a vektor-közvetítette betegségek nagy részéért. A genetikai módosítás eredményeként a nőstény egyedek – amelyek vérrel táplálkoznak, ezáltal a betegségterjedésért felelősek – már lárvakorban elpusztulnak, a hímek pedig képesek továbbadni a nőstények letalitását okozó génszakaszt, ilyenformán a természetben a tervek szerint kiszorítják a szaporodóképes természetes, betegség terjesztésre képes populációt. Egy korábbi kísérletben Brazíliában szabadon engedték a GMO szúnyogok egy előző változatából több, mint egymilliárd példányt (OX513A), és bár nagyban csökkent a rezidens Aedes aegypti populáció mérete, a Nature-ben megjelent 2019-es tanulmány alapján 18 hónappal később visszaépült, ugyanakkor szaporodóképes hibrid egyedek is létrejöttek olyan mennyiségben, hogy képesek fenntartani az új genetikai vonalat, aminek komoly káros következményei lehetnek a vírusok terjesztése tekintetében.

Mindennek, egyéb kutatócsoportok és a helyiek tiltakozásának ellenére a cég a Florida Keys szigeteken újabb GMO szúnyogpopuláció folyamatos, 2 éven át történő szabadon engedésére készül, amire megkapta az Amerikai környezetvédelmi Hivatal (US EPA) engedélyét.

Egy új, 2021 áprilisában megjelent előzetes tanulmány más típusú genetikai módosítást alkalmaz, a malária megfékezésére az Anopheles gambiae szúnyogok génkészletébe CRISPR-Cas9 technológiával olyan szekvenciát juttatnak be, amely megakadályozza a malária parazita kifejlődését a szúnyog béltraktusában, ugyanakkor tovább örökítődik az utódoknak. Számos vizsgálat még hátravan, de az előzetes eredménye ígéretesnek bizonyulnak a technológiával kapcsolatban.

Szintén új kutatás alapján a CRISP-R technológia felhasználásával bíztató eredményeket értek el. A rodopszin Op1 és Op2 gének eltávolítása által a szúnyogok képtelenek megtalálni a prédát. Vérfogyasztás nélkül a nőstény szúnyogok petesejtjei nem kerülnek érett állapotba és a populáció várhatóan kipusztul.

A WHO számítógépes modellvizsgálatokon alapuló állásfoglalása alapján a genetikailag módosított szúnyogok szabadon engedésén alapuló módszerek hatásosak lehetnek a vektor-közvetítette betegségek visszaszorításában, ugyanakkor aggályokat fejezett ki többek között etikai, biztonsági, költséghatékonysági kérdésekben. Ezek megítéléséhez nemrégiben útmutatót adott ki.

„Wolbachia-szúnyog” stratégia

A technológiát egy melbourne-i egyetem mikrobiológiai kutatócsoportja dolgozta ki. A lényege, hogy az Aedes aegypti szúnyogokat megfertőzik egy Wolbachia pipientis nevű baktériummal, mely a rovarfajok 60%-át képes megfertőzni, de természetben nem fertőz szúnyogokat. Mesterséges fertőzéssel azonban rezisztenssé válnak a dengue vírussal és egyéb arbovírusokkal szemben. A „wolbachia-szúnyogokat” 2016-ban féléves periódusokban engedték szabadon Indonézia különböző, dengue-lázzal sújtott területein. A kutatások alapján 77%-kal csökkent a dengue-láz előfordulása, ami megdöbbentő méretű csökkenésnek számít, így ígéretes módszernek bizonyul a vektor-közvetítette betegségek terjedésének megfékezésére.

Mint minden új technológia, a fentiek is potenciális új veszélyeket hordozhatnak magukban. A kockázatok kialakulását megelőzendő a DÉOKFII figyelemmel kíséri az ügyeket és tájékoztatást nyújt az esetleges aktualitásokkal kapcsolatban.