Ez a légy faj rendkívül polifág, élő és rothadó növényi anyagokkal, trágyával, állati tetemek maradékaival és más rovarokkal táplálkozik. Számos növénykultúra esetén elsődleges kártevőként azonosították, különösen a Solanaceae és a Cucurbitaceae családba tartozó növényeket károsítja. Az A. orientalis életciklusa rövid és magas belső növekedési rátával rendelkezik, ami gyors populációnövekedést tesz lehetővé.

Ez a faj emberi egészséget illetően aggodalomra ad okot, hiszen az ürülékből származó kórokozók és a szennyeződések által terjesztett betegségek potenciális vektora.

Növény-egészségügyi szempontjából jelenleg ez a faj alacsony kockázatot jelent a közép- és észak-európai országokban, ahol az előfordulása várhatóan a beltéri környezetre (pl. üvegházakra) korlátozódik. Dél-európai országokban azonban a kockázatot közepesnek ítélték, mivel a szabadföldi, szántókon való előfordulás lehetősége is fennáll.

Az A. orientalis jelenléte és terjedése rávilágít a megfelelő kezelési stratégiák szükségességére. A mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatása, az emberi egészségre jelentett kockázata és az e fajjal kapcsolatos növény-egészségügyi aggályok folyamatos nyomon követést és megelőző intézkedéseket tesznek szükségessé az előfordulásának mérséklése és a közegészségügyre gyakorolt lehetséges negatív hatásainak minimalizálása érdekében.

Első jelentés Franciaországban

2022 októberében jelentették először az A. orientalist Délnyugat-Franciaországban, Sollies-Toucas régióban. A felfedezés során négy lárvát gyűjtöttek be paprika növényről (Capsicum annuum). Ez a faj első dokumentált előfordulása a régióban. Érdemes megjegyezni, hogy ezen faj jelenlétére vonatkozó gyanú már 2013-ban felmerült. Ennek a gyanúnak a megerősítése azonban még várat magára. A. orientalist 2000 óta 18 alkalommal észlelték Franciaországban a behozatali ellenőrzések során. Ezek az észlelések különböző módokon történtek, de a minták elsősorban a trópusi régiókból származó Solanacea családba tartozó növényekről származtak a francia hatóság (ANSES) közlése szerint.

Taxonómia, morfológia és életciklus

Az Atherigona orientalis a Muscidae család Atherigona nemzetségének Acritochaeta alnemzetségébe tartozik, amelynek tagjai a világ trópusi és szubtrópusi régióiban elterjedtek. Az Architochaeta alnemzetség tagjai többnyire szaprofágok, a lárvák különböző típusú bomló szerves anyagokon élnek. A. orientalis az alnemzetség egyetlen ismert tagja, amely gazdasági jelentőséggel is bír.

A kifejlett egyedek kicsik, szögletes fejjel rendelkeznek, jellemzően szürke vagy sárgásszürke színűek. A lárvák három stádiumon esnek át fejlődésük során és több anterior és posterior spiráljuk van. Laboratóriumi körülmények között a petétől a kifejlett egyedekig tartó felnevelési idő 23,5 és 30,0 nap között mozog. Valamivel alacsonyabb hőmérsékleten azonban ez az időtartam 18,6 napra rövidül. A peterakó helyek elsősorban a Capsicum spp. kalászán és barázdáján találhatók. A fertőzött gyümölcsök vagy a talaj szolgál a bábozódás helyéül ezen faj számára.

Gazdanövények és sokféleség

Ez a faj különféle élő és rothadó növényi anyagokkal, ürülékkel és tetemek maradékaival táplálkozik. Ez az alkalmazkodóképesség teszi lehetővé, hogy az A. orientalis legyek szubsztrátok széles skáláján képesek fejlődni, emiatt fontos szereppel is bírnak törvényszéki, egészségügyi és növény-egészségügyi szempontból egyaránt.

Egészségügyi jelentőségét tekintve potenciális összefüggés állhat fenn az ürülékből és bomló anyagokból származó kórokozók és ezáltal a betegségek átvitele között. Továbbá, ami a növény-egészségügyi aggályokat illeti, ez a faj elsősorban szaprofág szervezet, de bizonyos növénykultúrák elsődleges kártevőjévé is válhat. Növények széles és változatos skáláján telepszik meg és okoz kárt, beleértve a Solanaceae (pl. paprika, paradicsom és padlizsán), Brassicaceae (pl. karfiol), Fabaceae (pl. bab), Cucurbitaceae (pl. uborka és dinnye), Poaceae (pl cirok, a búza és a kukorica), Rutaceae (pl narancs, a grapefruit és mandarin), Liliaceae (pl. fokhagyma), Apiaceae (pl. sárgarépa), Rosaceae (pl. őszibarack) és sok más további fajt. Ez a széles gazdaspektum legalább 25 különböző növénycsaládot foglal magában, amelyek általában mezőgazdasági, zöldség- és gyümölcskultúrákban fordulnak elő.

Gazdasági jelentőség és jelenlegi szabályozás

Számos jelentés született a különböző országokban az A. orientalis által az eltérő gazdanövényekben okozott károkról. Nigériában az A. orientalis a paprika (Capsicum annuum) egyik fő kártevője, a fertőzöttség mértéke elérheti az 51%-ot. Pakisztánban a dinnye (Cucumis melo) termésén a fertőzöttség aránya 25-85% között változik. Ausztráliában és Indiában az A. orientalis a paradicsom elsődleges kártevője.

Európában a jelentések szerint Görögországban, a kereskedelmi célra szánt paprikatermésben okozott némi kárt. Franciaországban tapasztalt hatás mértéke a hiányos információ miatt még bizonytalan. Tekintettel az A. orientalishoz kapcsolódó potenciális kockázatokra, Koreában és Új-Zélandon karanténkártevőként van nyilvántartva, más országokban azonban nincsenek külön előírások ezen fajt illetően.

Kockázatértékelés Európára vonatkozóan

Az A. orientalis Európa különböző régióiban eltérő kockázati mintázatot mutat. Közép- és Észak-Európában ez a faj várhatóan nem okoz majd jelentős károkat, kivéve nagy számú előfordulás esetét, amely esetben potenciálisan az üvegházakban termesztett paprikán és paradicsomon figyelhető meg esetlegesen kár. Dél-Európában, különösen a mediterrán országokban, azonban az A. orientalis potenciálisan előfordulhat a szántóföldeken, és emiatt közepes növény-egészségügyi kockázatot jelenthet.

A közelmúltban Európából, többek között Spanyolországból 2017-ben, valamint Franciaországból és Görögországból 2022-ben érkezett jelentések aggodalomra adtak okot e kártevő megjelenését illetően.