Az idő előtti öregedést az ún. Deficit Accumulation Index (DAI) segítségével értékelték, amely az egyes túlélőknél összesen 44, életkorral összefüggő potenciális krónikus egészségi állapotból megvalósulók arányát mutatja.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az olyan életmódbeli tényezők, mint az étrend és a fizikai aktivitás, befolyásolják az egészséges öregedést a korábban rákban nem érintett egyéneknél. A cukor és a cukorral édesített italok magas fogyasztása az öregedéssel összefüggő egészségi állapotok széles skálájával jár együtt, mint például a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, a szív- és érrendszeri betegségek, a kognitív károsodás és a bármilyen okból történő halálozás.

A szerzők fogyasztási gyakorisági kérdőívvel (FFQ) mérték fel a vizsgált populáció cukor és cukros üdítő fogyasztását. Az FFQ 110 élelmiszert tartalmazott, melyekből a cukorbevitelt tápanyag adatbázis segítségével számolták ki.

A tápanyagbevitelt az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Élelmiszer- és Táplálékanyag-adatbázisa segítségével számolták ki, amely a különféle élelmiszerek cukortartalmára vonatkozó információkat tartalmaz.

A Deficit Accumulation Index (DAI, deficitfelhalmozási index) 44 öregedéssel összefüggő egészségi állapoton alapul. Minden elemet 0-tól (hiányzó) 1-ig (fennáll és/vagy legsúlyosabb) pontoztak, összegezték, és elosztották a vizsgált tételek teljes számával. Így a DAI (0–1 tartomány) a deficitek aránya a legfeljebb 44 tételből. A DAI pozitívan kapcsolódik a halálozáshoz az SJLIFE kohorszban. A DAI-t alacsony (<0,2), közepes (0,2-<0,35) és magas (≥0,35) csoportokba sorolták.

A DAI kategóriák és a cukor- és cukros üdítő bevitel közti összefüggések becslésére multinomiális logisztikus regressziót végeztek a szerzők, ahol az alacsony DAI csoport (DAI < 0,2) volt a referencia.

A túlélők 72%-a, 20%-a és 8%-a tartozott az alacsony, közepes és magas deficitfelhalmozási csoportba. Csaknem felük (46%) naponta több, mint 1 alkalommal fogyasztott cukrot és cukros üdítőket.

A teljes cukorbevitel minden 25 g/1000 kcal-os növekedése 23–27%-kal nagyobb eséllyel függött össze a közepes vagy magas DAI csoporttal. A cukorbevitelt és a DAI-t folyamatos változóként használó elemzésekben a teljes és hozzáadott cukorbevitel szintén pozitívan kapcsolódott a DAI kategóriához.

A cukros üdítők gyakori fogyasztása nagyobb deficitfelhalmozódással járt. A cukros üdítő fogyasztásának heti háromszori növelése 8%-kal, illetve 20%-kal nagyobb eséllyel függött össze a közepes és a magas DAI csoporttal. Azokkal a személyekkel összehasonlítva, akik hetente kevesebb, mint 1 alkalommal fogyasztottak cukros üdítőket, a napi több, mint 2 alkalommal cukros üdítőt fogyasztók 1,5-szer nagyobb eséllyel voltak a közepes csoportban, és több mint 5-ször nagyobb eséllyel a magas DAI csoportban. Az elfogyasztott cukros üdítők 355 g/nap mértékű növekedése (körülbelül 1 doboz) 8-18%-kal nagyobb eséllyel volt összefüggésben a közepes vagy magas DAI csoportba kerüléssel.

Összefoglalva, a magas cukorbevitel, különösen az ételkészítés vagy feldolgozás során hozzáadott cukor, valamint a cukorral édesített italok rendszeres fogyasztása az idő előtti öregedés fokozott kockázatával járt együtt.

A hozzáadott cukrok túlzott bevitelének gyakorisága a vizsgált személyek körében következetesen magasabb volt, mint az NHANES adatbázis felnőtt csoportjában, szociodemográfiai alcsoporttól függetlenül. Emellett, két személyből egy legalább napi egyszer fogyasztott cukros üdítőt, ami az amerikai étrendben a hozzáadott cukor legjelentősebb forrása.

Az eredmények bár korlátozottan, de összhangban vannak korábbi tanulmányokkal és a valószínű biológiai mechanizmusokkal, és alátámasztják, hogy a cukornak káros hatásai vannak a daganatos betegséget túlélők öregedésére, hasonlóan az általános populációban leírtakhoz.