A narancszöldülés, sárga sárkánykór vagy huanglongbing (hlb) néven ismert betegséget egy baktérium-nemzetség, a Candidatus Liberibacter fajai okozzák.

A baktériumokat egy apró rovar, az afrikai és az ázsiai citrus levélbolha (Psyllidae spp.) terjeszti fáról fára. A fertőzött fa akár hónapokig nem mutatja a betegség tüneteit: hatására a gyümölcs csökevényes méretűvé, zöldes színűvé és ehetetlen ízűvé válik. Rövidesen a fa is elpusztul.

A betegség sokáig csak Ázsiában és Afrikában létezett. A kórokozót mára az USA több államában, pl. Kaliforniában, Arizonában, Texasban, Floridában is felfedezték. Kína, Mexikó és Brazília is küzd a betegséggel.

A betegségre nem létezik “gyógymód”, a fő ellenőrzési mód eddig a szennyezett fák eltávolítása és a gyümölcsösöknek a vektorral szembeni rovarölő szerrel való kezelése volt.

Az USA-ban ugyanakkor a környezetvédelmi ügynökség (US Environmental Protection Agency – EPA) 2016 óta egy “vészhelyzeti nyilatkozat” (emergency declaration) kitöltését követően lehetővé teszi a termesztők számára két antibiotikum, az  oxitetraciklin és a sztreptomicin használatát. Az EPA 2018. decemberében engedélyezte az ültetvények oxitetraciklinnel való rutin kezelését is, vagyis a termesztők az említett antibiotikummal szórhatják le a fákat, évente több alkalommal is. A sztreptomicin rutin jellegű használatát egyelőre nem engedélyezték.

A két antibiotikumot a humán egészségügyben is használják, illetve kisebb mennyiségben a növénytermesztésben is alkalmazták már korábban (gabonára).

A szerek mezőgazdaságban történő rutinszerű használata, amely többszöröse lehet a humán egészségügyben felhasznált mennyiségnek, aggodalommal tölti el a kutatókat és népegészségügyi szakértőket, mivel úgy vélik, megnövelheti a rezisztencia kialakulásának kockázatát egyes humán patogénekben. Példaként egy korábbi esetet hoznak fel: Hollandiában egy gombaölőt használtak tulipánoknál, amely után megnőtt a rezisztens aspergillózis esetek száma az immunhiányos betegek körében.

Szintén az antibiotikumok használata ellen szól, hogy egyelőre kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésre a szerek növénytermesztésben való használatának hosszútávú hatásairól, illetve az alkalmazásuk hatékonyságáról, vajon tényleg képesek-e a fertőzést kordában tartani. Az eddigi terepkísérletek eltérő eredményekre vezettek. Az antibiotikumok jó esetben lelassíthatják a betegség kifejlődését, de nem tudják azt megszüntetni. Az is kérdéses, milyen egyéb mellékhatásai lehetnek a kezelésnek, pl. más, hasznos baktériumokat is elpusztíthatnak. A két antibiotikum citrusfélék általi felvételéről, transzlokációjáról és stabilitásáról 2019-ben jelent meg egy tanulmány.

Némi reményre ad okot egy 2020-ban megjelent hír, amely szerint az ausztrál citromban (Australian finger lime) megtalálható egy olyan gén, amely toleránssá teszi a gyümölcsöt a betegséggel szemben. Az ausztrál citrus egy olyan peptidet termel, amely képes elpusztítani a citruszöldülést okozó baktériumot. Amennyiben a további kísérletek eredményesnek bizonyulnak, a peptid egy hatékony és környezetbarátabb megoldás lehet, azonban várhatóan csak évek múlva válik bevethetővé.

Európában még nem jelent meg a betegség, illetve az EU-ban tilos antibiotikumot használni növényi károsítók elleni védekezésként, ugyanakkor az ügyet érdemes nyomon követni.

Frissítés: