Funkcionális élelmiszer hulladékból

A Teagasc, az ír Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Fejlesztési Hatóság egy olyan projektet vezet, amelynek célja, hogy az élelmiszerhulladékot funkcionális élelmiszer-összetevőkké alakítsák át. A projekt célja, hogy a növényi hulladékból hasznos vegyületeket vonjanak ki, köztük fehérjéket, rostokat és antioxidánsokat, amelyek funkcionális élelmiszerek összetevőjeként felhasználhatók, és így a fogyasztók számára egészségügyi előnyöket biztosítanak. Ezek a funkcionális élelmiszerek egészségügyi előnyökkel járnak, például csökkentik bizonyos krónikus betegségek kockázatát. A projekt célja továbbá a fenntartható élelmiszertermelés előmozdítása a hulladékok csökkentése és a melléktermékekből hozzáadott értékű termékek előállítása révén.

Mezőgazdasági hulladékból lipidek

Kutatók olyan módszert vizsgálnak, amellyel a mezőgazdasági hulladékot lipidekké alakíthatják át, amelyeket húsalternatívaként használhatnak fel. A cél az, hogy növényi alapú húsalternatívákat állítsanak elő kidobott növényi részek, például kukoricacsuhé felhasználásával. A kutatók a hulladékot gázzá alakítják, amelyből aztán mikrobiális erjesztéssel lipideket állítanak elő. A keletkező zsírsavakat többek között húsalternatívák előállítására fogják használni. A technológia jelentős környezetvédelmi előnyei közé tartozik, hogy megakadályozza a mezőgazdasági hulladékból származó metán keletkezését, amelynek nagyobb a globális felmelegedési potenciálja, mint a szén-dioxidnak.

Törköly: funkcionális összetevő élelmiszeripari alkalmazásokhoz

A sörfőzés során a sörlé eltávolítása után visszamaradó szilárd frakció, a sörtörköly rostokat, fehérjéket, lipideket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó, tápanyagokban gazdag melléktermék. Az elhasznált gabona megfelelő kezelése magas nedvesség-, fehérje- és rosttartalma, valamint mikrobiális szennyeződésre való érzékenysége miatt szükséges. Fontos, hogy megfelelő, költséghatékony és környezetbarát módszert találjunk a törköly újrahasznosítására.

A használt gabonát tápértékének köszönhetően nyersanyagként használják fel különböző élelmiszerek, többek között pékáruk, tészták, sütemények, muffinok, snackek, joghurtok, növényi alapú joghurtalternatívák, frankfurti kolbászok és gyümölcsitalok előállításához. A hulladékcsökkentésre és a melléktermékek újrafelhasználására összpontosító körforgásos gazdaság elveit követve az élelmiszeripari termékek használt gabonával való dúsítása összhangban van a fenntarthatósági  fejlődési célokkal. Lehetővé teszi a hulladékanyagok és az energia regenerálását és újrahasznosítását más folyamatok és élelmiszertermékek alapanyagaként.

Az elhasznált gabona megfelelő újrahasznosítása segít az élelmiszeriparban a hulladék-ártalmatlanítással kapcsolatos kihívások kezelésében, a higiéniai előírások biztosításában és a talaj, a levegő és a víz szennyezésének megelőzésében.

Újrahasznosított állati takarmány: fenntartható megoldás a narancshéj-hulladékra

Egy tanulmány olyan innovatív hasznosítási stratégiát mutat be, amelynek segítségével a narancsléipar melléktermékeiből nagy értékű másodlagos takarmányt lehet előállítani az állatok számára. A stratégia magában foglalja a narancshéj szacharizálási lépését és a folyékony maradék aerob erjesztési lépését, és mindkét folyamatot faktoriális tervezéssel optimalizálták. Az optimalizált feltételek olyan állati takarmányt eredményeztek, amelyet a narancshéj szilárd maradékának a szaharosítási folyamatot követő keverésével és a narancshéj-hidrolizátumon aerob módon tenyésztett élesztővel kell előállítani. A formulázott takarmányt ezután szárítani kell a termék stabilizálása érdekében. A kész takarmány 23,11%-kal magasabb in vitro szervesanyag-emészthetőséget és háromszoros fehérjetartalmat mutatott, ami ígéretes megoldást jelent a narancsléipar hulladékának hasznosítására és kiváló minőségű állati takarmány előállítására.

Az újrahasznosított foszfor takarmányban való felhasználásának lehetővé tétele

Az EasyMining innovációs vállalat kifejlesztette az Ash2Phos technológiát a szennyvíziszap hamujából történő foszfor visszanyerésére. Az eljárás a foszfor kinyerésére összpontosít más nyersanyagokkal, például a vassal és az alumíniummal együtt, lehetővé téve a tisztább és biztonságosabb foszfor hazai előállítását. Ez azért jelentős, mert Európa nagymértékben támaszkodik a néhány országból származó foszforimportra, ami magas klímakibocsátással, ellátási kockázatokkal és áringadozásokkal jár.

A foszfátkőzethez képest a szennyvíziszap hamuja sokkal magasabb foszfortartalommal rendelkezik. Az iszap elégetésével és az Ash2Phos technológia alkalmazásával a nemkívánatos anyagok, köztük a mérgező nehézfémek, például a kadmium és az urán, megsemmisíthetők vagy ártalmatlaníthatók. A keletkező foszfortermék minimális szennyeződéseket tartalmaz.

A cég korábbi projektjeivel bizonyította, hogy újrahasznosított takarmányfoszfátjaik megfelelnek a funkció, a minőség és a biztonság követelményeinek. A takarmányfoszfát magas emészthetőséget mutatott olyan állatoknál, mint a sertések és a csirkék, és megfelel a takarmányozási jogszabályok által előírt minőségi előírásoknak. Most a vállalat célja, hogy az SVA-val és a Lantmännennel együttműködve felmérje a teljes értéklánc kockázatát.

Az EU jelenlegi takarmányozási jogszabályai azonban tiltják a szennyvízből származó újrahasznosított tápanyagok takarmány-alapanyagként való felhasználását, függetlenül azok minőségétől. Az EasyMining reméli, hogy a projekt eredményei jelentős szerepet játszanak majd a jogszabályok megváltoztatásának szorgalmazásában, hogy a szennyvízből származó takarmányok felhasználását engedélyezzék. A vállalat célja annak bizonyítása, hogy az elégetett szennyvíziszapból származó hamu a foszfor visszanyerésének biztonságos nyersanyagaként szolgálhat, szigorú égetési előírások bevezetésével.

Bár a hulladékok és melléktermékek mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítás fokozása fontos célkitűzések, a fentebb bemutatott új módszerek és technológiák rejthetnek magukban kockázatokat. Így mielőtt valóban takarmányként vagy élelmiszer összetevőként hasznosítanánk újra a hulladékokat, meg kell bizonyosodni arról, hogy az így előállatott adalékanyagok és termékek megfelelnek a vonatkozó takarmány- és élelmiszerbiztonsági előírásoknak és nem tartalmaznak olyan anyagokat (pl. nehézfémek, toxinok, mikrobiológiai szennyezők), amelyek veszélyt jelenthetnek az emberek és állatok egészségére.