Nyers állateledel az emberi megbetegedések új forrása

4 embert betegített meg 2017 augusztusában a shigatoxin-termelő (STEC) E. coli O157:H7 törzse* az Egyesült Királyságban. Egy személy meghalt, miután hemolitikus urémiás szindróma (HUS) alakult ki nála.

Az érintettek közül 3 ember volt kapcsolatban olyan kutyával, melyet nyers hús alapú étrenddel, konkrétan pacallal tápláltak. Két esetben a pacal termékek ugyanattól a vállalkozástól származtak.

Egyre népszerűbb az állatok nyers hússal történő etetése az elérhetősége és vélt kedvező egészségügyi hatásai miatt. A nyers állateledelek viszont humán megbetegedést is okozhatnak az eledel kezelése vagy eszközök útján történő keresztszennyeződés miatt.

Mivel a páciensek mind valamilyen kapcsolatban voltak nyers étrenden élő kutyákkal, egy tanulmányban 2013. január és 2017. december között történt több, mint 2000 STEC esetet tekintettek át, és 12 páciens esetén találtak kapcsolatot nyers állateledel kezelésével. 9 esetben STEC O157:H7 fertőzés volt jelen, a további 3 esetben az O76:H19, O113:H4 és O146:H21 törzseket mutatták ki.

2018-ban Hollandiában is vizsgálták a kereskedelmi forgalomban kapható nyers hús alapú állateledeleket mikrobiológiai szempontból, és a minták 23%-ában E. coli O157:H7 baktériumot, 54%-ában Listeria monocytogenes-t és 20%-ában Salmonella fajokat mutattak ki.

Az FDA 2010 október és 2012 július között több, mint 1000 állateledel mintát vizsgált meg, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok után kutatva.

A vizsgált nyers állateledelek nagy része tartalmazta a Listeria monocytogenes-t. A 196 vizsgált nyers tápból 15-ben mutatták ki a Salmonellát és 32-ben a L. monocytogenes-t.

A klinikailag egészséges társállatok Salmonella, Listeria és Campylobacter baktériumokat hordozhatnak. A nyers hús alapú étrend a Salmonella és bizonyos E. coli fajok bélrendszeri közvetítésének kockázatát hordozza társállatok esetén, melyek így az emberre nézve zoonotikus kockázatot jelentenek.

---

*A shigatoxin termelő E. coli (STEC) humán megbetegedést okozó baktériumok egy csoportja, melyet az ún. shigatoxin termelő gének jelenléte jellemez. Az STEC O157:H7 jelentős közegészségügyi aggályt jelent a betegség potenciális súlyossága miatt. A tünetek az enyhe hasmenéstől a hasi görcsökön át hányásig és súlyos véres hasmenésig terjedhetnek. Az esetek 5-15%-ában egy súlyos szövődmény, az ún. hemolitikus urémiás szindróma (HUS) alakulhat ki. A HUS kialakulásának kockázata függ az érintett korától és nemétől; leggyakrabban 5 év alatti gyerekeknél fordul elő, akut veseelégtelenség kialakulását okozhatja. A HUS bár rendkívül ritka, de végzetes lehet, különösen csecsemőknél, kisgyerekeknél és időseknél.

Kutyatápokkal közvetített antimikrobiális rezisztencia (AMR)

2021-ben a portói egyetemen vizsgáltak (száraz, nyers, nedves) kutyatápokat. Enterococcusokat találtak a minták felében, melyek harmada mutatott antibiotikum rezisztenciát, és ezen izolátumok 20%-a volt rezisztens a linezolidra (utolsó opcióként használt antibiotikum).

A kutatók szerint a nyers etetés trendje fokozhatja az antibiotikum rezisztens baktériumok terjedését.

Évről évre nagyobb számokban mutatkozik meg az AMR probléma és talán összefüggés lehet a kedvtelésből tartott állatok számának növekedésével, de ehhez további vizsgálatok szükségesek. A gyógyszerrezisztens fertőzések becslések szerint évente globálisan 700.000 emberéletet követelnek, és 2050-re már 10 millióra emelkedhet ez a szám, emiatt a WHO szerint az AMR az egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetést jelenti.

DCM (dilatációs cardiomyopathia, kitágulásos szívizom-elfajulás) kutyáknál gabonamentes tápoktól

Az FDA 2018. júliusában bejelentette, hogy jelentést készít a kutyákkal kapcsolatos DCM egyre gyakoribb előfordulásairól. A DCM egy különleges szívbetegség típus, mely az izmokat támadja a kutyáknál. Mivel a szív nem tud rendesen összehúzódni, a szívkamrák kitágulnak, így próbálják ellensúlyozni a megnövekedett vérnyomás hatását és ezáltal alakul ki a megnagyobbodott szív. A betegséget korábban genetikai eredetűnek hitték bizonyos nagytestű kutyáknál (pl. golden retrievereknél), azonban más fajtáknál is megjelent, és előfordulása az utóbbi években ugrott meg.

2014. január 1. és 2020. július 31. között több mint 1100 diagnosztizált DCM betegségről szóló jelentés állt az FDA rendelkezésére, ebből több, mint 280 kutya elpusztult. A kb 20 érintett macskából kb. 13 pusztult el.

Az FDA először 2018-ban vetette fel, hogy a gabonamentes (grain-free) táp fogyasztása összefügghet a betegség megjelenésével. A nem öröklődő DCM betegségekkel összefüggésbe hozott étrendek többsége hüvelyesekben gazdag étrend volt. Az FDA 2019 nyarán 16 állateledel márkát nevezett meg, melyek vélhetően a kutyák DCM megbetegedéséhez köthetők. Bár a hüvelyeseket már sok éve használták állateledelekben, de az adatok szerint a gabonamentes termékekben nagyobb arányban vannak jelen. Az esetek egyébként mind gabonamentes, mind gabonás étrenddel összefüggésbe hozhatók. Több évig tartó vizsgálatok után, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az egyes étrendek nem biztonságosak.

Frissítés

Egy újabb, 2023. májusban közzétett kanadai kutatásban 8 beagle kutyát etettek 28 napig hagyományos, valamint magas lencse és magas borsó tartalmú gabonamentes tápokkal. Azért a beagle-t választották, mert DCM-re való fogékonysága korábbról nem volt ismert. A szerzők DCM-hez hasonlító elváltozásokat figyeltek meg a kutyáknál a magas borsótartalmú eledelek fogyasztása esetén. A kutyák állapota egyébként javulásnak indul, amennyiben visszatérnek a hagyományos táplálkozáshoz.

Az FDA szerint az esetszámok még nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy az érintett termékekkel összefüggnek. Nem hívtak vissza egyetlen kutyatápot sem, és nem terveznek további nyilatkozatokat, amíg nem lesz megosztható értelmes tudományos információ.

Az állatorvos szerint a következő tünetek jelzik, hogy egy kutyánál szívelégtelenség alakul ki: csökkent aktivitás, fáradékonyság, letargia, köhögés, ziháló légzés, csökkent étvágy. Egy BNP nevű fehérje vérteszttel való kimutathatósága is arról tanúskodik, hogy a szívizom sérült.

A kutyatulajdonosoknak azt javasolják, hogy kerüljék azokat a kutyaeledeleket, melyeknek első 10 összetevője között szerepel a borsó, lencse, csicseriborsó, burgonya vagy édesburgonya.

Vegánizmus, mint új trend

Egyre nagyobb a népszerűsége a társállataink (kutyák, macskák) vegán étrenden történő táplálásának. Gyakran ilyenkor maguk a gazdák is vegán étrenden élnek.

2019. december végén érkezett a hír, hogy környezettudatossági okokból a Mars húsmentes kutya- és macskatápokat tervez gyártani. A csirkehúst, marhahúst vagy nyúlhúst magas fehérjetartalommal és növényi eredetű alapanyagokkal tervezték helyettesíteni.

Valóban jót tesz a gazdi, ha csak növényi alapú tápot ad kedvencének?

A kutya legközelebbi vadon élő rokona, a farkas is fogyaszt növényt. A Yellowstone park farkasainak ürülék mintái közül 74% tartalmazott növényi anyagot. A kutyák háziasítása a farkasból sokkal régebben kezdődött, mint a macskáké, és az idők folyamán, ahogy az ember maradékait ették, szervezetük egyre inkább hozzászokott az ember által fogyasztott növényi eredetű táplálék megemésztéséhez (persze húst és más állati eredetű élelmet mindig fogyasztottak). A kutya mára számos genetikai változást szedett össze, ami életműködését különbözővé teszi az ősi farkasokétól (pl. amiláz enzim megjelenése, maltáz enzim eltérő felépítése hatékonyabbá teszik a keményítő bontást). Jól tolerálja a növényi étrendet, de csak bizonyos mértékig. A kizárólagos növényi étrend előnyei nem ismertek. A hosszú időn át tartó vegán táplálás a kutya állapotának romlásához, végül pusztulásához vezet.

A macska ezzel szemben mindig is húsevő maradt, az ember éppen ragadozó volta miatt tartotta maga mellett. Növényi táplálékkal történő etetése gyorsan tápanyaghiányhoz és pusztuláshoz vezet. Bizonyos vitaminokat és tápanyagokat például csak állati eredetű táplálékból képes felvenni. A macskáknak gyakorlatilag csak fehérjére és zsírra van szükségük a táplálékból, szénhidrátra nem. Ez utóbbi fogyasztása elhízáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.

Magas D-vitamin tartalom kutyatápban

Az Egyesült Államokban magas D-vitamin tartalom miatt hívtak vissza kutyatápokat. A zsírban oldódó vitaminokkal kutyáknál vigyázni kell, mert pótlás esetén könnyen túladagolhatók. A probléma abból adódik, hogy a legtöbb prémium minőségű kutyatáp vitaminokkal van dúsítva.

Nagyon sok gazdi ezt nem veszi figyelembe, hanem lerak egy jó nagy adagot a kutyája elé, „addig eszik, amíg éhes” felkiáltással. Ez az oka annak, hogy mostanában kifejezetten gyakori, hogy problémákat okoz a zsírban oldódó vitaminok túladagolása. A kutyának a vitamin beépül a májába, és onnan nem tud kellőképpen rövid idő alatt távozni. Különösen az A- és a D-vitamint szokták túladagolni. 

Macskatápokat hívtak vissza, mert páncitopénia alakult ki az állatoknál

2021. áprilistól 130 macska betegedett meg az Egyesült Királyságban. A páncitopénia akár végzetes betegség is lehet, mely során a vérsejtek száma (vörös-, fehérvérsejtek és vérlemezkék) gyorsan lecsökken. Elővigyázatosságból bizonyos száraz macskatápok visszahívásra kerültek, a betegséggel való kapcsolatot azonban nem sikerült bizonyítani.

Aflatoxinnal szennyezett állateledel miatt pusztultak el háziállatok

Aflatoxinnal erősen szennyezett állateledelt hívtak vissza az USA-ban 2020-2021-ben. A termék fogyasztását követően több, mint 100 kutya pusztult el. Az ügyről külön hírt tettünk közzé honlapunkon.

Kutyák májkárosodása és elpusztulása Ausztráliában

2021. júliusában 17 kutya pusztult el májkárosodásban Ausztráliában, amit feltehetőleg egy indospicine nevű toxin elfogyasztása okozott.

Az indospicine az elhagyatott vidékeken termő, szívós indigócserje természetes toxinja. A növény marhák, lovak és tevék legeltetésére alkalmas. A toxin felhalmozódik az állati szövetekben, ahol akár hónapokig megmarad.

A kutyák különösen érzékenyek az indospicine-ra, amit az elmúlt évtizedekből dokumentált, indospicine-nel szennyezett ló vagy tevehús fogyasztását követően kialakult májbetegség és halálozási adatok igazolnak.

Végül 68 kutya betegedett meg, ebből 26 állat pusztult el. Az érintett állatok gazdái által átadott kutyatáp mintákban kimutatták az indospicine-t, és közös elsődleges származási helyük ugyanaz a vágóhíd volt.

A kivizsgálás megállapította, hogy az indigótermő Északi Területen legelő 26 lovat szállítottak az érintett vágóhídra 2021. május végén-június elején.

A még a területen legelő 3 lóból vett vérmintában nagy mennyiségben mutatták ki az indospicine-t. Az indospicine-t 7 vizsgált állateledelből 6-ban kimutatták. A minták lóhúst is tartalmaztak, amiről két esetben a kutyák gazdáinak nem is volt tudomása. A hús hőkezelésével a kockázat nem szüntethető meg.

Halálos kutyabetegség Norvégiában

2019. szeptemberében különös betegség terjedt Norvégiában a kutyák körében. Nagyjából 200 kutya produkált hasonló tüneteket (hányás, véres hasmenés), közülük nagyjából 25 elpusztult. Főként Oslo környékén voltak jellemzőek a megbetegedések. 10 tetemen végzett boncolás minden esetben súlyos bélfertőzést mutatott, 5 esetben Clostridium perfringens és Providencia alcalifaciens abnormálisan emelkedett szintje volt kimutatható, de nem tekintették egyik kórokozót sem a betegség bizonyítható forrásának.

A legutóbbi, 2021. novemberi hír alapján a Providencia alcalifaciens a leggyanúsabb kórokozó, azonban ennek forrását az epidemiológiai vizsgálatok nem tudták igazolni. További kutatásra van szükség a P. alcalifaciens betegség-okozó tulajdonságaival kapcsolatban kutyákban. Időközben a járvány lecsengett.