Egy 2022. áprilisban megjelent cikkben a melamin és származékainak (cianursav, ammelid) étrenddel való összefüggéseit elemezték 123 4-6 év közötti gyermek részvételével az Egyesült Államokban. A gyerekektől vizeletmintát vettek, és előző napi élelmiszerfogyasztásukat kikérdezték.

A melamin nagy mennyiségben, számos ipari felhasználásra (laminátumok, padlók, ragasztók, szigetelőanyag, tisztítószerek, stb) előállított kémiai anyag. Bevitele nagy dózisban kőképződést okoz a vizeletben. A kristályképződés vesekárosodáshoz és halálhoz is vezethet. Különböző tanulmányokban kimutatták, hogy alacsony mennyiségben folyamatos a lakosság bevitele. A vesekő és károsodás kialakulásának kockázatát növelik bizonyos kockázati tényezők, pl. kis termet, krónikus vesebetegség, kis folyadékbevitel, vagy a melamin rokon vegyületének, a cianursavnak a bevitele.

A melamin bevitel első számú forrásának az étrendet tekintik. Élelmiszerrel érintkező eszközökben jelen lehet és az élelmiszerekbe kerülhet.

Az eredmények alapján a melamin és rokon vegyületeinek expozíciója kiterjedt a vizsgált gyerekek körében. A potenciális étrendi hozzájárulók között a vöröshús, bizonyos nagy keményítőtartalmú zöldségek és a joghurt fogyasztását azonosították. Korábbi vizsgálatokban is kimutatták már gyermekek melamin expozícióját, mely alapján látható, hogy az amerikai gyerekek expozíciója általános.

Korábbi vizsgálatban megállapították azt a melamin határértéket is a vizeletben (7,1 µg/mmol kreatinin), mely felett már jelentősnek tekintendő az expozíció. A jelen tanulmányban megfigyelt átlagos koncentráció nem érte el ezt a szintet, de két gyerek esetén meghaladta, melyből feltételezhető a kövek kialakulásának kockázata. Más vizsgálatokban hasonló cianursav expozíciót már korai vesekárosodással hoztak összefüggésbe.

Bár a vöröshús bevitel és a melamin expozíció között nem találtak egyértelmű, dózisfüggő kapcsolatot, korábbi vizsgálatokban is utaltak már a kapcsolatra. Az állati eredetű élelmiszerek többféle módon szennyeződhetnek melaminnal vagy rokon vegyületeivel. A cianursav engedélyezett az USA-ban a takarmánycélú biuret komponenseként, ami fehérjementes nitrogénforrás a takarmányban. A cianursav és melamin jelenléte marhatápban elterjedt számos országban. Az elfogyasztott melamint kimutatták már sertés, juh és csirke szövetben, valamint a tejben és marhában, továbbá tyúktojásban is.

Egy másik fontos forrás lehet a ciromazin, amit rovarirtóként engedélyeznek ló és csirke trágyájában és az állatok melaminná képesek metabolizálni. A ciromazint a mezőgazdaságban (pl. gyökérzöldségeken) is alkalmazzák, ami magyarázhatja a vizeletben megjelenő ammelid és bizonyos nagy keményítőtartalmú zöldségek pozitív kapcsolatát, mivel a ciromazint a növények is melaminná képesek alakítani.

Meglepő volt viszont bizonyos gyümölcsök és az ammelid expozíció közti fordított összefüggés, amit a szerzők azzal magyaráztak, hogy ezeknek a gyümölcsöknek a fokozott fogyasztása visszaszoríthatta más, potenciálisan szennyezettebb élelmiszerek fogyasztását.

Az élelmiszerek forrását vizsgálva arra jutottak, hogy az otthon és a házon kívül fogyasztott élelmiszerek között nincs különbség a melamin expozíció szempontjából. Bár a házon kívül fogyasztott élelmiszereket gyakran a csomagolóanyagok fokozott felhasználásával hozzák összefüggésbe, a szerzők szerint az otthon fogyasztott élelmiszerek nagy része is kapcsolatba kerülhet hasonló, potenciálisan melamint tartalmazó csomagolóanyagokkal.

A kutatás egyik hátrányaként megemlítették, hogy az otthoni, melamin tartalmú eszközök használatáról nem nyújt információt, továbbá nem különbözteti meg az organikusan vagy hagyományosan termesztett élelmiszereket, ami befolyásolhatja pl. a ciromazin felhasználást. Megemlítették azt is, hogy az egyszeri vizeletminta bár szorosan összefügg a több napon keresztül kiválasztott mennyiséggel, de nem ad számot a napon belüli ingadozásról, amit a melamin rövid felezési ideje okoz.

Végül a kutatás nem tért ki a nem étrendi expozíciós forrásokra sem. Ezek között fontos a porból származó bevitel, de a melamint és rokon vegyületeit gyerekek matracában is kimutatták, valamint származhat expozíció más háztartási eszközökből, tisztítószerekből, ruházatból is.

Az eredmények megerősítéséhez további vizsgálatokat lenne szükséges végezni nagyobb mintaszámmal, kitérve a nem étrendi beviteli forrásokra is.