Az ázsiai lódarázs behurcolással került Európába (Dél-Franciaország, majd Belgium, Olaszország). A DÉT újonnan felmerülő kockázatok azonosítási folyamatai során még 2017-ben érkezett információ arról, hogy ázsiai lódarázsban detektáltak a Moku vírust. A Moku vírus az iflavírusok nemzettségébe tartozik, 2016- ban Hawaii-n írták le először. Belgiumban megtalálták több fajban: Vespa velutina nigrithorax (Ázsiai lódarázs), Vespula pensylvanica (amerikai darázsfaj), Apis mellifera (háziméh), Varroa destructor (ázsiai méhatka). A Moku vírust NGS módszer alkalmazása során detektálták. A Moku vírus méhekre kifejtett patogenitásáról az információink hiányosak.
Egy 2023-ban megjelent tanulmány foglalkozik a Moku vírus esetleges transzmissziójával a fajok között. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a méhek élettartamának hosszára lehet hatással a magas Moku vírus szám, figyelembe véve azt, hogy ha magas a Moku vírusszám akkor jellemzően más megbetegedést okozható vírus is jelen van. Azonban tudjuk azt, hogy a Moku vírus szerkezete nagyon hasonlít a Slow Bee Paralysis vírusra (SPV).
Az iflavírusok nemzettségére egyébként jellemző, hogy más paraziták viselkedését képes befolyásolni a gazdaszervezetben. További információk lennének szükségesek a Moku vírus transzmissziós útvonaláról, milyen valószínűséggel és hogyan terjedhet át a háziméhre az afrikai lódarázsról, illetve, hogy Magyarországon is jelen van az ázsiai lódarázsban a Moku vírus vagy sem.
Az EFSA EREN 2017-ben tárgyalta ezt a kérdést, ahol nem minden fél számára volt egyértelmű az ügy fontossága. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy amíg nincs információ a Moku vírus méhekre gyakorolt élettani hatásáról, az EREN nem tudja ezt a kérdést lezárni.