Egy francia, nanoanyagokkal foglalkozó testület (AVICENN) legújabb elemzésében a Franciaországban kereskedelmi forgalomban kapható mindennapi termékek, élelmiszerek, kozmetikai, textil és higiéniai termékek nanorészecske tartalmát vizsgálta. 23 termékből 20-ban mutattak ki nanorészecskéket, köztük bébitápszerben, de sonkában, vitaminban és kutyaeledelben is. Az egyik élelmiszerben pl. nano szilíciumdioxidot találtak anélkül, hogy fel lett volna tüntetve az összetevők listáján, egy tálcás csirkehús itatópapírjában pedig nano titán-dioxidot.

A szerzők szerint ez felveti a kérdést a nanorészecskék elterjedtségének mértékére vonatkozóan mindennapi termékeinkben, egy fogyasztói szervezet (Que Choisir) pedig a szabályozás hiányosságaira világított rá, ugyanis egyik terméken sem jelölték, hogy nanorészecskét tartalmaz, pedig az élelmiszerek és kozmetikai termékek esetén kötelező.

Az említett fogyasztói szervezet 5 évvel korábban hasonló felmérést végzett a termékek nanoanyag tartalmáról, és most megállapították, hogy a helyzet nem sokat javult azóta.

A nanoanyagok egészségi hatásáról szóló bizonyítékok nem elégségesek a következtetések levonásához. Bizonyos kutatások szerint étrendi bevitelük a bélrendszer gyulladásához, a DNS és a sejtek károsodásához vezethet, inhalációs bevitelük a tüdő gyulladásához és szívproblémákhoz.

Egy új kutatás szerint pedig a placentán átjutva és az anyatejbe kerülve a csecsemőt fogékonyabbá tehetik az allergiára azzal, hogy felszívódás helyett a bélben felhalmozódnak és változásokat idéznek elő a bél mikrobiomban.

Egy nemrég megjelent áttekintő tanulmány a nanorészecskék hatásait vizsgálja az élelmiszerallergiák kialakulásában. Az élelmiszerallergia az immunrendszer nem megfelelő válasza bizonyos élelmiszer antigénekre. A magzati élet során számos környezeti tényező hatással lehet az intesztinális homeosztázisra, ezáltal immunrendszerrel összefüggő betegségek kialakulására. Számos nemrég megjelent tanulmány fókuszál ezen fakorok közül az anya szervetlen nanorészecskéknek (mint például a szilikon-dioxid (SiO2), titán-dioxid (TiO2) vagy ezüst (Ag)) való kitettségére élelmiszerek által. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek az élelmiszergyártás során, adalékanyagként vagy élelmiszerek csomagolásaként használt szervetlen anyagok átjutnak a placentán keresztül a fejlődő magzat szervezetébe. Az anyatejbe való kiválasztódás is valószínűséthető, ezáltal az újszülött további expozíciónak van kitéve a legérzékenyebb fejlődési időszakban. Immunotoxikus és biocid tulajdonságaik miatt megzavarhatják a bél mikrobióta kialakulását, ami bélrendszerhez köthető immunbetegségek kialakulásához vezethet a későbbiekben. A szabályozatlan bélrendszeri homeosztázis a csecsemőben gátolhatja az orális tolerancia kialakulását, ami az élelmiszer antigénekkel szembeni tolerancia kialakulásában létfontosságú.

A titán-dioxid betiltásának tükrében a francia hatóságok óvatosságra intettek a nanorészecskék élelmiszerekben történő alkalmazásával kapcsolatban, hangsúlyozva az ismeretlen tényezőket.