Az újonnan felmerülő kockázat olyan humán-, állat- és növényegészségüggyel, valamint gazdasági aspektusokkal összefüggésbe hozható károsodás, mely vagy újonnan azonosított veszélyekkel állhat kapcsolatban, amelyekre nézve a célszervezetek kitettsége szignifikáns, vagy már ismert veszélyre megnövekedett érzékenység és/vagy kitettség miatt következik be.

Az újonnan felmerülő kockázatok azonosítása komplex feladat, mely nagyfokú szakértelmet és interdiszciplináris megközelítést igényel a gyakran hiányos adatok, bizonytalanságok megfelelő kezelésére az egyes ügyek értékelése, priorizálása során. A folyamat célja összetett: humán-, állat- és növényegészségügy védelmén túl inputot ad a stratégiai tervezéshez és elemzéshez, döntéselőkészítő folyamatokhoz, kockázatbecsléshez és a megfelelő kockázatkezelési intézkedések meghozatalához. Az újonnan felmerülő kockázatokat felismerve a releváns szervezetek, intézmények, személyek által végrehajtott megfelelő megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések időben, célzottan járulnak hozzá a fenti célok eléréséhez.

Az azonosítási folyamat alapvetően a különböző adat/információforrásokból származó újonnan felmerülő ügyek összegyűjtéséből, majd strukturált szűrési folyamatok során ezen ügyekből az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kiválasztásából áll. Az újonnan felmerülő ügyek becsatornázását adatelemzéssel végezzük. A nagyszámú releváns adatbázis és nagy tömegű adat miatt automatizált algoritmusok fejlesztése és alkalmazása elengedhetetlen. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az újonnan felmerülő ügyek komplexitása és a jellegükből adódóan gyakran hiányos információk, adatok miatt teljesen automatizált rendszer nem építhető ki, az ügyek újdonságának és relevanciájának megítéléséhez minden esetben szakértői tapasztalat szükséges.

Jelenleg szabadalmi adatbázisok hálózat alapú elemzésével, valamint élelmiszerekkel, élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos hírek szövegbányászati elemzésével jutunk hozzá lehetséges újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos információkhoz. Az ezekkel kapcsolatos módszertanok, algoritmusok kidolgozása és gyakorlati alkalmazása a DÉT állandó feladatai közé tartozik. Az újonnan felmerülő kockázatok azonosítási folyamatát egyéb módszertanok is segítik, ilyenek az ismert veszélyek korai előrejelzése (early warning rendszerek), a kockázatok kialakulását indukáló egyéb tényezők (ún. driverek) elemzése és nyomonkövetése, illetve része lehet esetenként hosszútávú, foresight tanulmányok, forgatókönyv elemzések készítése. Ezen módszertanokat eseti jelleggel, az ügyek típusától függően, igény szerint alkalmazzuk.