Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
Egy új tanulmány a patulin mikotoxin és a klórpirifosz növényvédő szer együttes hatását vizsgálta, ugyanis mindkét szennyezőanyag a májat károsítja és gyakran együttesen fordulnak elő a terményeken.
Repcéből, illetve a repceolaj gyártása során visszamaradó pogácsából is előállítható fehérje. A finn Apetit cég által kifejlesztett BlackGrain nevű repcefehérje termék az EFSA által kedvező ítéletet kapott mint új élelmiszer.
A vírustörzs genetikailag közel áll az emlős bornavírus 1-hez, ami többféle emlősfajt fertőz. A terjedés módja egyelőre ismeretlen, közvetlen terjedés (karmolás, harapás) a legvalószínűbb.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a halakban leggyakrabban előforduló Anisakis paraziták száma. A növekvő trend élelmiszer-biztonsági kockázatokat rejthet magában.
Az Echinococcus multilocularis nevű parazita galandféreg fertőzött állattal való kontakt vagy a petékkel fertőzött élelmiszer fogyasztásával kerülhet be az emberi szervezetbe.
Világszerte egyre gyakoribb az algavirágzás, de eddig nem végzett senki olyan átfogó kutatást, mely bizonyítaná a globális jelenség mivoltát. A β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin neurodegeneratív hatással rendelkezik, friss tanulmányok szerint szerepet játszhat Alzheimer-, amiotrófiás laterálszklerózis/Parkinson-kór (ALS/PDC) kialakulásában. 2003-ban leírták, hogy a vizekben előforduló Cyanobacterek is képesek BMAA-t termelni.
A poli- és perfluoralkil vegyületeket (PFAS) az élelmiszeriparban is felhasználják. Egy új kockázatbecslés alapján az európai populáció bizonyos csoportjaiban (tipegők, gyermekek) a biztonságos szintet meghaladja a PFAS bevitel, ami aggályos egészségügyi szempontból.
Az utóbbi években egyre növekvő zoonotikus esetszámot jelentettek a HEV3 és HEV4 kapcsán a fejlett országokban (HEV3 elsősorban európai országokban érintett, míg a HEV4 Ázsiában). A zoonózis esetek főbb forrása a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hústermékek vagy a fertőzött állattal való kontakt.
Az EFSA kockázatértékelése szerint az európai szarvasmarha állományban a vírus enzootikus, ugyanakkor a prevalenciájában megfigyelhetők területi különbségek. A vírus jelentősége nem tisztázott, mivel klinikai hatása ismeretlen. Az emberi fertőződésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok.
Az élelmiszerek nyomonkövetésének új módját fejlesztették ki tudósok: génszerkesztett mikrobákba egyedi DNS-szekvencia kombinációikat fecskendeznek be, amelyeket utána az élelmiszerekre permeteznek.
A fermentált élelmiszereknek számos előnye van, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek. Nagyon fontos, hogy az alapanyag és a használt kultúra mikrobiológiailag megfelelő legyen, a technológiai lépéseket pontosan be kell tartani.
Aflatoxinnal erősen szennyezett állateledelt hívtak vissza az USA-ban 2020. december végén, miután 28 kutya pusztult el a termék fogyasztását követően.
A karbapenemáz-termelő baktériumok átterjedése az élelmiszertermelő állatokból a belőlük készült élelmiszerekbe fenyegetést jelenthet a fogyasztók számára.
Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a bambusz tartalmú konyhai eszközök (étkészlet, tányér, pohár). Ezek gyakran a melamin műanyag konyhai eszközökhöz hasonlóak és általában tartalmaznak melamint és formaldehidet.
Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közelmúltban azonosított, potenciális kockázatot jelentő növényi hatóanyagokkal kapcsolatban, melyeket étrend-kiegészítők összetevőjeként alkalmaznak.
Egyre jobban terjed a háziállatok (főleg kutyák) nyers hússal való etetése, a BARF etetés (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food), amely az emberre is veszélyes mikrobiológiai kockázatokat rejt magában.
Az ecdysterone rovarokban elsősorban a vedlésért (fejlődésért) felelős hormon. Növényekben, így a spenótban is előfordul. Humán alkalmazásának anabolikus hatása lehet.
Shiga toxint termelő E. coli O121 és E. coli O26 törzseket azonosítottak az USA-ban és Kanadában, liszt közvetítette járványban. A fogyasztók elsősorban a nyers liszt, nyers tészta, kelt tészta fogyasztásával, illetve a kisgyerekek tészta készítésbe történő bevonása során betegedtek meg, de előfordultak keresztszennyezések is.
A fogyasztók napjainkban egyre inkább keresik a tehéntej helyettesítésére szolgáló egyéb italokat, például növényi tejeket. Egyre többen próbálkoznak meg a házi készítéssel is.
Hipervirulens Listeria monocytogenes törzset azonosítottak bárányokban egy Kínai tartományban. Az újonnan felfedezett törzs együttesen hordozza az állatokra és emberre nézve leginkább virulens Listeria törzsek patogenitásért felelős génszakaszait, emiatt különösen veszélyesek, súlyos fertőzéseket okoznak.
English 