Jelentések és publikációk

Az EFSA 2024 márciusában tette közzé legújabb jelentését, amelynek rövid összefoglalójában ez olvasható: „Az emberi madárinfluenza fertőzések továbbra is ritkák, tartós emberről emberre terjedő fertőzést nem figyeltek meg. A lakosságra nézve alacsony kockázatot jelentenek a keringő H5 típusú madárinfluenza vírusok (2.3.4.4b klád) Európában. Azok számára, akik foglalkozásuk vagy más okok miatt fertőzött állatokkal érintkezhetnek, a fertőzés kockázata alacsonytól közepes mértéig terjed.”

Heti jelentések az emberi fertőződésekről és megbetegedésekről továbbra is elérhetők a WHO weboldalán.

Az EFSA weboldalán egy átfogó és rendszerezett áttekintés is rendelkezésre áll a madárinfluenza elleni vakcinákról és vakcinázási stratégiákról, illetve a különböző emlős fajok szerepéről a madárinfluenza epidemiológiájában. Az emlős fajok járványtani szerepe mellett ezen áttekintés tartalmazza az eddig vadon élő emlősökben észlelt vagy azonosított természetes úton bekövetkező fertőződések összefoglalását is. Ennek tükrében egy összehasonlító publikáció is készült a korábbi időszakban (2003-2019), illetve a közelmúltban (2020-2023) tapasztalt emlősöket érintő vírusfertőzések és a terjedés közötti összefüggésekről is. Az ilyen publikációk frissítése azonban hamarosan erősen javasolt, mert a frissen megjelent cikkek publikálása óta újabb és újabb emlős fajokban mutatták ki a madárinfluenza vírusát.

A jelenlegi madárinfluenza elleni vakcinák hatékonyságáról is született egy új publikáció.

Egy előzetes tanulmány az USA-ban a legújabb madárinfluenza fertőzések járványtanáról részletesen tárgyalja a vírus eredetét és számos egyéb szempontot és aggodalmat. Ennek részletei itt olvashatók.

Vadon élő és haszonállatok

2024 januárjában madárinfluenza fertőzés következtében elpusztult az első jegesmedve Alaszkában. Néhány nappal később magas patogenitású madárinfluenza vírust (HPAIV) azonosítottak a dél-georgiai szubantarktikus szigetek környékén élő prémes fókákban. A fertőzés forrása feltehetően Dél-Amerikából érkező vándormadarak voltak.

2024 márciusában egy kecske szerológiai vizsgálata lett pozitív Minnesotában, az Egyesült Államokban. Azóta azonban nem azonosítottak további fertőzött kecskét az államokban. Néhány nappal később Texasban, az Egyesült Államokban macskák és tejelő szarvasmarhák fertőződtek meg a madárinfluenza vírusával. A tehenek enyhe tüneteket mutattak, a tejtermelésük csökkent, azonban a fertőződött macska, amelyet nyers, feltehetően fertőzött tejjel és a fertőzött tehenek előtejével (föcstej) etettek, elpusztult. Ez utóbbi példa rendkívül jó illusztrálja és jelentős okot ad a nyerstej fogyasztásának kerülésére a fajok közötti átvitel megakadályozása érdekében. Azonban azt is rendkívül fontos megemlíteni, hogy a tej hőkezelése jelentősen csökkenti vagy meg is öli a fertőző vírusrészecskéket, ezért az ilyen típusú hőkezelt termékek még mindig biztonságosnak tekinthetők. Hasonló eseteket más államokból is jelentettek.

A fertőzött tehenekből származó nyerstej minták vizsgálatakor az állatok tejéből is kimutatták a HPAI genetikai elemeit. Így erősen feltételezhető a tejmirigyben történő vírusreplikáció és az azt követő vírusürítés is lehetséges.

Már korábban kimutatták az emberi és madár eredetű influenza vírusreceptor kifejeződését tehenek tőgyében. Ennek következtében egy potenciális koinfekció során a vírus genom átrendeződés is végbe mehet ebben a szervben. Emiatt a szarvasmarhák mostantól az influenza vírusok „keverőtartályának” (mixing vessel) tekinthetők, és jelentős zoonotikus kockázatot jelentenek.

Emellett az H7N3 vírus jelenleg is terjed baromfiállományokban és nagy gazdasági és állatjólléti problémát okoz Ausztráliában.

Humán esetek

Az elmúlt évben több emberi esetet is jelentettek. Texasban a fertőzést feltételezhetően a tejelő szarvasmarhákkal történő közvetlen kapcsolat miatt következett be. Ausztráliában azonosították az első H5N1 fertőzést emberben, miután a fertőzött gyermek feltételezhetően Indiában érintkezett a vírussal, ahová a fertőződés azonosítása előtt utazott. Mexikóból szintén nemrég jelentették az első emberi H5N2 fertőzést. Sajnos az idős férfi, aki több egészségügyi problémával is küzdött, elhunyt.

Háziállatok

Nemcsak emberek, hanem háziállatok, pl. kutyák és a már említett macskák is megfertőződhetnek madárinfluenzával. A fertőzés enyhe, nem specifikus légúti és emésztőrendszeri tünetektől súlyos akár idegrendszeri és potenciálisan halálos állapotokig terjedhet.

Aggodalomra ad okot, hogy nemrégiben jelentették az első magyarországi macska fertőzést.

Összegzésül fontos elmondani, hogy a madárinfluenza fertőzés általános közegészségügyi kockázata, különösen az európai lakosság körében továbbra is alacsony. Azonban folyamatos állategészségügyi monitorozásra, laboratóriumi vizsgálatokra és éberségre továbbra is szükség van.