A vizsgálat fő célja az volt, hogy értékelje az élelmiszerek főbb csoportjainak hozzájárulását a toxikus nehézfémek (Cd, Pb, Hg és Ni – kadmium, ólom, higany, nikkel) teljes beviteléhez a fiatal felnőttek körében Lengyelországban.

A kutatók azt feltételezték, hogy a gabonafélék élelmiszercsoportja járul hozzá a legnagyobb mértékben a vizsgált fémek teljes beviteléhez. A második hipotézis azt feltételezte, hogy mivel a lublini régió, ahol a vizsgálatot végezték, mezőgazdasági régió, nehézipar nélkül, az összes toxikus elem napi bevitele a biztonságos beviteli szintek (PTWI vagy TDI) alatt marad.

A kapott eredmények azt mutatják, hogy az ólom étrendi bevitele révén a nefrotoxicitás kialakulásának magas potenciális kockázata mindkét nem esetében fennáll. A többi elem (Cd, Hg és Ni) étrendi bevitele messze az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által megállapított határértékek alatt volt.

A víz és az italok a vizsgálatban a nők és a férfiak teljes napi ólombevitelének 25,3%-át, illetve 31%-át tették ki; amit a zöldségek (18% és 15,8%), valamint a hús és húskészítmények (12,6% és 14,7%) követtek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a lengyel piacon található főbb élelmiszer-kategóriák ólom koncentrációja az európai adatokhoz hasonló szinten van. Mivel az élelmiszer az emberi ólom expozíció fő forrása, és nincs ajánlott tolerálható beviteli szint, az élelmiszerek ólomtartalmát a lehető legalacsonyabban kell tartani.

A kutatók ugyanakkor azt is kiemelték, hogy további adatokra van szükség biokémiai paraméterekre és a nefrotoxicitás klinikai tüneteire vonatkozóan ahhoz, hogy teljes mértékben megerősíthető legyen az ólombevitel hatása a krónikus vesebetegség kialakulásában.

Az elmúlt időszakban több, a nehézfémek étrendi bevitelével kapcsolatos hír is a DÉOKFII látókörébe került az újonnan felmerülő kockázatok azonosítása során. Egy német tanulmány a biogazdálkodásból származó bébiételek kapcsán tárt fel magas nikkeltartalmat. Az USA-ban a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt bébiételek (különböző termékek, pl. csecsemőtápszerek, kekszek, gabonapelyhek, gyümölcslevek) kapcsán mértek magas nehézfém (ólom, kadmium, higany, arzén) szennyezettséget. Ezen kívül egyéb termékek, pl. fűszerek esetében is aggályok merültek fel a nehézfém tartalmukat illetően.

Mindez arra utal, hogy további vizsgálatokat, kockázatbecsléseket célszerű végezni a nehézfémek étrendi beviteléből esetlegesen adódó egészségügyi kockázatok tisztázása érdekében, és ezek eredményei alapján az élelmiszerek és italok nehézfém tartalmára vonatkozó szabályozások, határértékek felülvizsgálata is ajánlott lehet.