Peszticidek a kenyérben és a gabonafélékben

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai alapján készült Foodwatch jelentés szerint a gabonatermékek több mint egyharmada (37%) tartalmaz egy vagy több peszticidet. Az európai szupermarketekben, de főként a németországi, franciaországi és írországi szupermarketekben elemzett 2234 termékből 837 termék 65 peszticiddel volt szennyezett.

Az elemzett termékekben található leggyakrabban használt peszticidek, gomba- és rovarölő szerek a klórmekvát (25,7%) – egy növénynövekedést szabályozó szer, ezt követi a pirimifosz-metil (16,5%) – amely számos, a gabonatárolás során alkalmazott rovarölő szerben van jelen, a piperonil butoxidja (14,2%), a cipermetrin (8%), a deltametrin (7,3%), a tebukonazol (3,9%) és a glifozát (3,6%).

A talált 1215 szermaradvány közül azonban csak 18 haladta meg a szabályozási küszöbértéket, azaz az Európai Bizottság által az EFSA adatai alapján az egyes hatóanyagokra megállapított maximális szermaradvány-határértéket (MRL).

A szermaradványok mennyisége termékenként jelentősen változik: a rozs- és komlómintákban 10% alatt van, míg a kenyérben és más búzából készült pékárukban közel 90%-ot ér el.

Peszticidek a környezetben

Az Európai Unió Horizon programja által finanszírozott SPRINT projekt úttörő tanulmánya kimutatta, hogy a peszticid-szermaradványok széles körben elterjedtek a mezőgazdasági környezetben és a lakóhelyeken, ami aggodalomra ad okot mind a környezet, mind az emberi egészség szempontjából.

A tanulmány megállapította, hogy a peszticidmaradványok, amelyeket a múltban nagyrészt figyelmen kívül hagytak, széles körben keverednek az ökoszisztémákban, beleértve a mezőgazdasági dolgozók és szomszédaik otthonát is. A 10 európai országban végzett terepi mintavételi kampány során valamennyi vizsgálati helyszínen azonosítottak peszticid-szermaradványokat, a vizsgált minták 86%-a tartalmazott peszticid-szermaradványokat, 76%-a pedig peszticidek keverékeit. A beltéri porral kapcsolatos eredmények különösen riasztóak voltak: egy ház 121 különböző peszticid szermaradványát tartalmazta. E szermaradványok közül sok az emlősökre “nagyon veszélyesnek” minősül, és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokhoz kapcsolódik.

A tanulmány javaslatot tett a peszticidek új, prioritás szerinti, veszélyalapú mutatójára az ökoszisztéma és az emberi egészség értékeléséhez. A kutatás rávilágít a peszticidkeverékek összetettségét figyelembe vevő integrált kockázatértékelések szükségességére, és fokozott szabályozási intézkedéseket sürget e keverékek messzemenő hatásainak kezelésére. A SPRINT projekt következő szakaszának célja az azonosított peszticidkeverékek által jelentett kockázatok további értékelése és egy új indikátor kifejlesztése szabályozási célokra.

A növényvédőszer-használat negatívan hat a poszméhekre az európai tájakon

A fenntartható mezőgazdaság megvalósítása magában foglalja a terméshozamok és a növényvédő szereknek a nem célszervezetekre, például a méhekre és a növény beporzóira gyakorolt hatásának egyensúlyát. Bár a neonikotinoid rovarölő szerekre vonatkozó korlátozásokat a vadon élő méhfajokra gyakorolt negatív hatásuk miatt vezették be, hiányoznak a terepi adatok a táji növényvédőszer-expozíció vadon élő méhekre gyakorolt szélesebb körű hatásáról. A méhek számos növényvédő szerrel találkoznak a mezőgazdasági tájakon, és ennek a kitettségnek a kolóniák növekedésére és fejlődésére gyakorolt következményei továbbra sem ismertek.

A Nature folyóiratban megjelent, nyolc európai országban végzett tanulmányból kiderül, hogy a poszméhek által gyűjtött virágporban jelen lévő peszticidek a méhcsaládok teljesítményének csökkenésével függenek össze a termés virágzása során, különösen az intenzív mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó egyszerűsített tájakon. Ezek az eredmények aláhúzzák, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer nem megfelelő a nem célszervezetekre gyakorolt peszticidekkel kapcsolatos hatások megelőzésében, még a nagyobb kolóniamérettel rendelkező euszociális beporzó fajok esetében sem, amelyek enyhíthetik az ilyen hatásokat. Az eredmények hangsúlyozzák a peszticideknek való kitettség és a hatások engedélyezés utáni nyomon követésének szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozási folyamat hatékonyan korlátozza a mezőgazdasági peszticidek használata által okozott járulékos környezeti károkat.

Új szabályozás várható Brazíliában

A Human Rights Watch sürgeti Brazília vezetőjét, hogy utasítsa el a “méregcsomag” törvényjavaslatot, amely gyengíti a növényvédőszerekre vonatkozó szabályozást. A javasolt jogszabály elsődleges hatásköröket helyez át a mezőgazdasági minisztériumra, felgyorsítja a peszticidek regisztrációját, és aggályokat vet fel a környezeti és egészségügyi következményekkel kapcsolatban. Megszünteti az egészségügyi kockázatot jelentő peszticidekre vonatkozó tilalmakat, és bevezet egy homályos kritériumot az “elfogadhatatlan kockázatra”.

Az 1999-ben kezdeményezett törvényjavaslatot bírálják, mert túlzott hatalmat ad a vállalatoknak, és veszélyezteti az egészségügyi információkhoz való hozzáférés jogát. A Human Rights Watch kiemeli a törvényjavaslat vidéki közösségekre gyakorolt hatását és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatását. Felszólítják az EU-t, hogy foglalkozzon a brazil export fokozott kockázatával, hangsúlyozva az emberi jogokat fenyegető veszélyt, és kiállnak egy egészségügyi és környezeti szempontból fenntartható szabályozási rendszer létrehozása mellett.

Beperelték az EPA-t a mérgező gyomirtó szerek jóváhagyása miatt

Az EcoWatch, egy környezetvédelmi kérdésekre összpontosító digitális platform arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) perrel néz szembe, amiért jogellenesen újra engedélyezte a 2,4-D-t tartalmazó mérgező gyomirtó szereket, amelyek az Agent Orange-ban használt vegyi anyagot tartalmazzák. A Center for Food Safety, a Pesticide Action Network North America és az Alianza Nacional De Campesinas azért perli az EPA-t, mert az Enlist One és Enlist Duo gyomirtó szereket, amelyeket géntechnológiával módosított szójababra, kukoricára és gyapotra permeteznek, jóváhagyta.

A gyomirtó szerek káros hatással vannak a vadon élő állatokra, a vidéki közösségekre és a veszélyeztetett fajokra. A felperesek azzal érvelnek, hogy az EPA jóváhagyása megsértette a szövetségi rovarirtó, gombaölő és rágcsálóirtó szerekről szóló törvényt (FIFRA) és a veszélyeztetett fajokról szóló törvényt.

Az EPA nem vette megfelelően figyelembe a gyomirtó szerek káros egészségügyi és környezeti hatásait, mielőtt további hét évre jóváhagyta volna azokat. Az EPA ellen az Enlist gyomirtó szerek nem megfelelő engedélyezése miatt már korábbi pereket is indítottak. A 2,4-D vegyi anyagot összefüggésbe hozták a non-Hodgkin limfóma megnövekedett kockázatával, és az Egészségügyi Világszervezet lehetséges rákkeltő anyagnak minősítette. A mezőgazdasági dolgozók és a vidéki közösségek jelentős egészségügyi hatásokat tapasztalnak ezeknek a gyomirtó szereknek a hatására. A felperesek az EPA jóváhagyásának visszavonását követelik a gazdálkodók és a közösségek védelme érdekében.

A Pesticide Action Network tevékenységei

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2021-es peszticidhasználati mutatói a vegyszeres növényvédőszer-használat és -kockázat 6%-os csökkenését mutatják, ami ellentmond az Eurostat adatainak, amelyek szerint az értékesítés 2,7%-kal nőtt. A PAN Europe vitatja a Bizottság közleményét, és a hibás Harmonizált Kockázati Mutató 1 felülvizsgálatát sürgeti. Érvelésük szerint a csökkenés az erősen mérgező növényvédő szerek betiltásának köszönhető, nem pedig a nem vegyszeres eljárásokra való áttérésnek. A PAN Europe korrekciós intézkedéseket, az uniós jogszabályok végrehajtását és a betiltott növényvédő szerekre vonatkozó eltérések megszüntetését kéri, hangsúlyozva a legmérgezőbb növényvédő szerek mutatójának 5%-os növekedését.

A Générations Futures és a Pesticide Action Network Europe nem kormányzati szervezetek közös jelentéséből kiderül, hogy egyes, az Európai Unióban használt növényvédő szerek PFAS-okat (per- és polifluoralkil-anyagokat), más néven “örökké vegyi anyagokat” tartalmazhatnak. A PFAS-ok olyan tartós vegyi anyagok, amelyek generációkon át fennmaradhatnak, és amelyeket gyakran használnak mindennapi tárgyakban. Ezeket a vegyi anyagokat különböző betegségekkel, többek között rákos megbetegedésekkel hozták összefüggésbe.

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a PFAS-okkal kapcsolatban, de a jelentés szerint bizonyos növényvédőszer-hatóanyagok PFAS-ok lehetnek, vagy PFAS-típusú adjuvánsokat tartalmazhatnak. Jelenleg az EU-ban engedélyezett szintetikus növényvédőszer-hatóanyagok 12%-a PFAS, és ezeket az anyagokat szándékosan permetezik a mezőgazdasági területeken, ami az élelmiszerek, a víz és a környezet szennyeződéséhez vezet. Csak Franciaországban 30 aktív PFAS peszticid-hatóanyagot engedélyeztek, és ezek eladása 2008 óta megháromszorozódott. A kormány cselekvési tervet tett közzé a PFAS-szennyezés kezelésére, de a nem kormányzati szervezetek szerint e vegyi anyagok használatának teljes betiltására van szükség. További intézkedéseket sürgetnek a kockázatok forrásnál történő csökkentésére, a környezeti ellenőrzés fokozására és a polgárok fokozottabb tájékoztatására.