English 
Oktatás
Alapvetően szükséges, hogy az élelmiszerlánc-tudománnyal foglalkozó szakemberek a képzés (továbbképzés) során olyan számítástudományi ismereteket sajátítsanak el, amelyek alkalmassá teszik őket nagy adatbázisok és hálózatok létrehozására, illetve elemzésére.
Az adatbázisok létrehozása és fejlesztése, valamint az elemzési módszertanok használata nem csupán számítástechnikai és adattudományi kérdés, hanem feltétlenül szükséges hozzá a bemeneti adatok és az eredmények szakmai szempontú értékelésének és elemzésének képessége is. Ez feltételezi az adott élelmiszerlánc-tudományi terület olyan szintű ismeretét, amely lehetővé teszi az egyes adatok értelmezését és validitásának meghatározását.
Ennek megfelelően a fenti interdiszciplináris értékek kiemelt szerepet kapnak a képzési rendszerünk kidolgozása során. Jelenleg sem Magyarországon, sem a tágabb régióban még nincs ilyen jellegű, integrált képzés, így az angol nyelvű posztgraduális képzések indítása folyamatban van.
A tanszék munkatársai az elmúlt évek során rendszeresen oktattak más egyetemeken, illetve az Európai Bizottság Better Training for Safer Food képzési rendszerében, olyan kurzusokon, melyek a kockázatbecsléshez, kockázatkommunikációhoz, HACCP rendszerhez, élelmiszerlánc stratégiai tervezéshez, marketinghez kapcsolódnak. A DÉT megalakulásával ezeket a kurzusokat továbbra is oktatjuk, emellett az oktatási portfóliónkat az ÁTE-n is bővíteni kívánjuk.
Marek József Ösztöndíj
2020-ban a Marek József Alapítvány Marek József Ösztöndíjat hirdetett meg a haszonállatgyógyászat és az élelmiszerlánc-biztonság iránt érdeklődő, elhivatott, a későbbiekben e szakterületeken dolgozni szándékozó állatorvosi szakos hallgatók számára. A Marek József Ösztöndíj létrehozásának célja a haszonállatgyógyászattal és élelmiszerlánc-biztonsággal foglalkozni kívánó állatorvosok létszámának jelentős bővítése. Az ösztöndíj kizárólag a magyar nyelvű állatorvosi képzés során vehető igénybe. Évente legalább 15 hallgató részesül Marek József Ösztöndíjban.
Az ösztöndíjas hallgatók képzésében a DÉT is részt vesz. A tanszék munkatársai különböző fakultatív kurzusokat fognak tartani a hallgatóknak. A tanszék célja, hogy a magas színvonalú Állatorvos doktor képzést kiegészítve hozzájáruljon a jövő állatorvosainak képzéséhez és olyan kollégák kezdhessék meg munkájukat, akik a 11 félév során megszerzett tudást messzemenően tudják kamatoztatni a digitalizáció világában is.
A Digitális Élelmiszertudományi Tanszék által gondozott tantárgyak
Az élelmiszerlánc biztonságának megítélése, a kockázatok elemzése és adott esetben kezelése egyre inkább összetett, számításigényes elemzéseket, módszereket igényel. A tárgy általános célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az élelmiszerlánc-biztonság területén alkalmazható számítástudományi módszerek tárházát, azok alapjait, alkalmazási lehetőségeit és korlátait.
Az állatorvos egyik fontos feladata, hogy egészséges, jólétben felnevelt haszonállatokkal járuljon hozzá egészséges, teljes értékű élelmiszerek előállításához. De mitől lesz egy élelmiszer egészséges? Van-e egyáltalán egészséges élelmiszer? Sok hit és tévhit kering az egészséges táplálkozás körül. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék, és mélyebb ismereteket szerezzenek az élelmiszerágazat működéséről, az élelmiszerbiztonság alapjairól, a gasztronómiáról, táplálkozástudományról. A szakterület kérdéseinek tudományos ismertetése mellett bemutatásra kerülnek a divatos gasztronómiai és táplálkozási trendek, valamint a jövő kutatási és fejlesztési irányai is.
A kurzus csak magyar nyelven indul.
Helyes táplálkozás és gasztronómia – Magyar nyelvű tematika
A tantárgy általános célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az állatorvosok szerepét az élelmiszerlánc-biztonság megteremtésében. Az előadások során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalban (Nébih) és az Agrárminisztériumban dolgozó vendégelőadók mutatják be az általuk képviselt szakterületek aktuális kérdéseit, kihívásait, illetve az állatorvosok főbb feladatait az egyes szakterületek vonatkozásában.
A kurzus csak magyar nyelven indul.
A kurzus során betekintést nyújtunk a hallgatóknak az élelmiszerlánc erőforrásaként szolgáló agro-ökológiai rendszerek kihívásaiba. Az EU fenntarthatósági alapelveihez igazodóan, napjaink globális kérdései kerülnek terítékre az éghajlatváltozástól az alkalmazkodó mezőgazdálkodáson át, a jövő élelmiszer- és élelmezésbiztonságáig. Az alkalmazkodást segítő innovációs lehetőségek is bemutatásra kerülnek a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás gyakorlatát illetően.
A kurzus csak magyar nyelven indul.
A tantárgy célja a környezetben (talaj, víz, levegő) élő mikroorganizmusok összetételének, élettanának, egymásra és környezetre gyakorolt kölcsönhatásainak megismertetése. Ezen belül: mikroorganizmusok szaporodását és pusztulását befolyásoló környezeti tényezők, a mikroorganizmusok egymásra, valamint a növény és állatvilágra gyakorolt kölcsönhatásai, a biodegradáció alapjai, bioreaktorok, biotechnológia. A mikrobák szerepe a globális elemi körforgásban (szén, nitrogén, foszfor, stb). Élelmiszerrel és vízzel terjedő patogén mikrobák. Települések mikrobiológiája. Bioterrorizmus.
A kurzus csak magyar nyelven indul.
Lehetséges diplomadolgozat témák
Kérdés, érdeklődés esetén kérjük keresse meg Tanszékünket.
Kérdés, érdeklődés esetén kérjük keresse meg Tanszékünket.
Folyamatban lévő diplomadolgozatok
Témavezető: Dr. Farkas Zsuzsa
Folyamatban.
Témavezető: Dr. Farkas Zsuzsa
Folyamatban.
Korábbi diplomadolgozatok
Témavezetők: Dr. Jóźwiak Ákos és Dr. Engelhardt Tekla
Beadás éve: 2022
A világnak több fehérjére van szüksége az egyre növekvő népesség számára. A hagyományos hústermelés felelős az üvegházhatást okozó gázok és a környezetszennyezés jelentős részéért. Az állati fehérje előállításához képest a rovaralapú fehérje kevesebb kibocsátást eredményez, és kevesebb természeti erőforrást, például vizet, helyet, energiát és takarmányt igényel. Ez egy feltörekvő iparágú, új élelmiszer.
Ez a szakirodalmi áttekintés azt vizsgálja, hogy a rovar alapú fehérje fogyasztása biztonságos-e az emberi egészség szempontjából, és biztonságos-e a környezet számára, valamint hogy a terület kellően szabályozott-e, illetve elérhetők-e részletes kutatási eredmények a területen. Az áttekintés alapján levonható az a következtetés, hogy ha a rovarok tartalmaznak káros anyagokat, az attól függ, hogy milyen takarmánnyal etették őket, és a mai napig egyetlen kutatás sem mutatta ki, hogy átterjednének az emberre. Az is kimondható, hogy a rovar-fehérje termelés környezeti előnyei jelentősek.
Témavezetők: Dr. Jóźwiak Ákos és Dr. Zentai Andrea
Beadás éve: 2022
A kevés mesterséges tartósítószert tartalmazó vagy azoktól mentes, biztonságos élelmiszerek előállítása az élelmiszeripar egyik legfontosabb kihívása, mivel egyes szintetikus anyagok súlyos káros hatásokat okoznak. A biztonságos élelmiszerek iránti megnövekedett fogyasztói igény arra kényszerítette az említett iparágakat, hogy természetes növényi és növényi eredetű tartósítószereket használjanak. Az illóolajok nanotechnológiával kombinált alkalmazása az egyik legígéretesebb alternatívának számít az eltarthatósági idő és a tartósítás hatékonyságának alacsony dózisban történő javítására. A nanokapszulázott anyagokkal kapcsolatos számos kihívást jelentő biztonsági kérdést még meg kell oldani, mielőtt az élelmiszeripar és a fogyasztók alkalmaznák őket, például a fizikai-kémiai tulajdonságaikat.
Ez a tanulmány áttekinti az antimikrobiális illóolaj alapú nanorészecskékkel kapcsolatos legújabb fejleményeket és azok alkalmazását a különböző élelmiszeripari ágazatokban, valamint értékeli a rendelkezésre álló technológiákat. Emellett a meglévő korlátokat, kihívásokat, káros hatásokat és a kereskedelmi forgalomba hozatalukhoz szükséges követelményeket is tárgyalja.
Témavezetők: Dr. Jóźwiak Ákos és Dr. Engelhardt Tekla
Beadás éve: 2022
A szakdolgozat fő témája a laboratóriumban előállított hústermékek ismertetése, az előállítás folyamatának bemutatása. Cél e termékek értékelése az alternatív fehérjeforrások között elfoglalt helye szempontjából. Felvázolásra kerülnek az elmúlt évtizedben felmerülő, a globális húsipart érintő problémák és kockázatok, a hús- és fehérjefogyasztási szokásokban bekövetkezett változások, illetve a fogyasztói trendek. A dolgozat tárgyalja a globális felmelegedés, a klímaváltozás és a húsfogyasztás közötti összefüggéseket.
Témavezető: Dr. Jóźwiak Ákos
Beadás éve: 2022
Az elmúlt évek megmutatták, hogy mennyire fontos a fertőző betegségek kitörésének előrejelzése és nyomon követése, hogy megelőzzük a társadalomban hatalmas zavarokat okozó súlyos incidenseket. A betegségek megjelenésének előrejelzését segítheti a fertőző betegségek megjelenésének mozgatórugóinak és tendenciáinak tanulmányozása.
Ez a szakdolgozat egy olyan koncepció bizonyítását írja le, amely szerint az automatikus hírszűrés felhasználható mint a fertőző betegségek megjelenésének azonosítására szolgáló korai előrejelző rendszer része, a Viktória-tó medencéjét használva e vizsgálat tárgyaként.
A dolgozatban ismertetett módszer a KNIME nyílt forráskódú szövegbányászati és adatelemző eszközeit, valamint az R tidyGraph, iGraph és visNetwork csomagjait használja a digitális hírcikkek kezelésére és vizsgálatára, hogy könnyen vizualizálható összefoglalót készítsen a választott témával – ebben a dolgozatban a betegségek kitörésével – kapcsolatos hírekről.
A dolgozatban használt KNIME workflow letöltéséhez kattintson ide.
- 2021 DÉT. Minden jog fenntartva.