Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) figyelmeztetést adott ki a koraszülötteknek adott probiotikus termékek lehetséges kockázatairól egy csecsemő halálát követően, akinek a kórházban probiotikumot adtak.

Az elhízás világszinten szinte mindenhol emelkedik, több túlsúlyos és elhízott ember van, mint akinek túl alacsony a súlya. Az elfogadott nézet szerint ennek az oka a túlevés és a nem elegendő testmozgás. Kutatók egy kis csoportja megkérdőjelezi ezt a feltételezést és a figyelmet a vegyi anyagok szerepére irányítják a növekvő derékbőséget illetően.

A francia ANSES kiemelt figyelemmel kíséri a prosulfocarb expozíciójának alakulását. A prosulfocarb a második leggyakrabban használt gyomirtószer hatóanyag Franciaországban.

Kutatók megállapították, hogy a növényi alapanyagokból készült alternatív ivószálak nem feltétlenül olyan környezetbarátok, mint amilyennek látszanak.

A 3-MCPD (3-monoklór-propan-1,2-diol) egy olyan kémiai vegyület, amely bizonyos élelmiszerekben szennyező anyagként van jelen, és különösen a magas hőmérsékletnek kitett élelmiszerek feldolgozása során képződik, például az étolajok finomítása és különböző hőigényes konyhai eljárások során. Bár ez egy régóta kutatott terület, jelenléte és szintje az elősütött élelmiszerekben potenciálisan alá van becsülve.

A növényi alapú hús- és tejtermék helyettesítők piaca jelentősen bővült az elmúlt években, köszönhetően a növekvő fogyasztói igényeknek. Először a magtejek jelentek meg a boltok polcain, majd megérkeztek a sajtok növényi alapú alternatívái is. Az új termékek különböznek egymástól összetételüket, előállításukat tekintve, ennélfogva változatos kockázatokkal járhat fogyasztásuk.

Egy új kanadai tanulmány szerint a gyermekkori allergiák, köztük az ekcéma, az asztma, a szénanátha és az ételallergiák a bélben lévő baktériumok egyensúlyának felborulásával függenek össze.

A kvaterner ammóniumvegyületek (QAC-ok) az 1940-es években felfedezett vegyi anyagok sokféle csoportja, amelyeket elsősorban antimikrobiális szerekben, fertőtlenítőszerekben és felületaktív anyagokban használnak. Tanulmányok szerint az elmúlt években megnövekedett a QAC-oknak való humán kitettség és a környezeti kibocsátás is, részben a COVID-19 világjárvány miatt.

Egy új tanulmány szerint a feldolgozott élelmiszerek és italok, például a kekszek, sütemények és szénsavas üdítők fogyasztása növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.

Egy tanulmány szerint az eritritol nevű cukorpótló összefüggésbe hozható a vérrögképződéssel, a stroke-kal, a szívinfarktussal és a halállal.

A Stockholmi Egyetemen végzett kutatás feltárta, hogy az almáskertekben használt növényvédő szerek gyártói eltitkolták azokat a kutatásokat, amelyek szerint ezek a szerek károsak lehetnek az emberek agyára.

2023 márciusban közzétették az EFSA új értékelését az élelmiszerek nitrózamin tartalmáról, mely szerint ezeknek az élelmiszerek előkészítése és feldolgozása során keletkező anyagoknak az étrendi bevitele egészségi aggályokat vet fel minden korcsoport esetén.

Az Egyesült Királyság leállította az élő szarvasmarhák, juhok és kecskék Franciaországból történő behozatalát a kérődzőket érintő betegség, az Epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) (Ibaraki-betegség néven is ismert) kitörése miatt.

Ahogy az több hírportálon is olvasható volt, 2023 nyarára Magyarországon is megjelent az ázsiai lódarázs (Vespa velutina), melyről az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) adott tájékoztatást.

A Jingmenvírusok újonnan felfedezett csoportjáról kimutatták, hogy a gazdaszervezetek széles körét fertőzi meg, és lázas betegséggel hozható összefüggésbe az emberekben.