Burkholderia pseudomallei terjedése
A baktérium az elmúlt években az USA-ban okozott megbetegedéseket. A klímaváltozás miatt számítanunk kell rá, hogy előbb-utóbb Európában és akár hazánkban is megjelenik.
Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
A baktérium az elmúlt években az USA-ban okozott megbetegedéseket. A klímaváltozás miatt számítanunk kell rá, hogy előbb-utóbb Európában és akár hazánkban is megjelenik.
Több EU tagállam (Franciaország, Olaszország, Svédország, Hollandia, Portugália) és az Egyesült Királyság hatóságai a Brucella canis okozta megbetegedésekre és fertőzöttségre hívja fel a figyelmet főleg import kutyák kapcsán.
Intézetünk az EFSA EREN hálózatán keresztül az alábbi ügyről értesült.
A teljes magvak és belőlük készült élelmiszerek fogyasztása tápértékük és kedvező egészségügyi hatásaik miatt ajánlott, azonban fontos tudni, hogy különböző szennyezőanyagokat is tartalmazhatnak.
A kadmium nehézfém környezeti szennyezőként ipari és mezőgazdasági eredetű természeti előfordulás útján kerül az élelmiszerekbe, melyek a kadmium kitettség legfontosabb forrásai a nemdohányzó populáció számára.
A növényi alapú hús- és tejtermékek népszerűsége az elmúlt években jelentősen megnőtt, új piacot teremtve e termékek számára. Bár ezek az alternatívák hasznosak lehetnek a hús- és tejtermékek gyakorlati helyettesítésére, táplálkozás-élettani szempontból nem tekinthetők helyettesítőnek.
A Baszkföldi Egyetem kutatócsoportja 220 élelmiszerminta (tenger gyümölcsei, zöldségek, húsfélék, sajtok) vizsgálatával tanulmányozta az Arcobacter nemzetségbe tartozó baktériumfajok előfordulását, valamint a biofilmformáló képességüket.
Az ANSES (Franciaország Élelmiszerbiztonsági Hivatala) több tucat kurkuma vagy kurkumin étrendkiegészítő fogyasztásához köthető hepatitisz megbetegedés esetre hívja fel a figyelmet.
Napjainkban egyre több kutatás számol be különböző növényekből nyert anyagok, illóolajok antimikrobiális célból történő felhasználásáról élelmiszer patogénekkel szemben. A jelenlegi trend szerint a kémiai anyagokat a lehető legkisebb mennyiségben alkalmazzák, ezért az esszenciális olajok (illóolajok) a mesterséges antimikrobiális anyagok megfelelő alternatívái lehetnek. Nanorészecskékkel kombinálva különböző kedvező hatást lehet elérni (pl. a hatóanyag szabályozott felszabadulása). Az alábbiakban összefoglaljuk a témában megjelent, tudomásunkra jutott publikációkat.
Egy nemrégiben megjelent lengyel tanulmány érdekes eredményre jutott az ólom étrendi bevitelével kapcsolatban.
Az esetet a tagállami képviselő ismertette EFSA újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó hálózatának (EREN) ülésén.
Az Arboridia kakogawana eredetileg Japánból származó szőlő kártevő, melynek európai terjedése fokozódik.
A vírus 2022 júliusában Ghánában okozott megbetegedéseket és haláleseteket. Az eset jelentősége abban rejlik leginkább, hogy ez a második eset, hogy Nyugat-Afrikában jelent meg a vírus. Az első alkalom 2021-ben volt, akkor Guinea-ban azonosították.
Egy új kutatás szerint a melamin és rokon vegyületeinek expozíciója kiterjedt a vizsgált gyerekek körében. A potenciális étrendi hozzájárulók között a vöröshús, bizonyos nagy keményítőtartalmú zöldségek és a joghurt fogyasztását azonosították.
Az extraktum antimikrobiális hatással bír, gátló hatást fejtett ki több ártalmas baktériumra és gombára is.
Egy új tanulmányban nagyon magas oldott higanykoncentrációról számoltak be.
2022. januárjában publikáltak egy újabb tanulmányt a Neurotoxicity Research folyóiratban ausztrál és iráni kutatók a BMAA neuropatológiai mechanizmusáról.
Tudósok készítettek egy összeállítást azokról a kevésbé ismert növényekről, amelyek 2050-re felkerülhetnek az étlapunkra. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra a veszélyre, hogy milyen kockázatos, ha az emberiség csak néhány globálisan forgalmazott gabonafélére alapozza élelmezését.
Egy tanulmányban a saláta (Lactuca sativa L.) és a cikória (Chicorium intybus L.) akvaponikus és hidroponikus termesztési rendszerét hasonlították össze, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos főbb mikrobiális populációkra és azok illékony szerves vegyületeire (VOC) fókuszálva.
A DÉOKFII az újonnan felmerülő élelmiszer-biztonsági kockázatok azonosításával kapcsolatos munkája során az alábbi, kutya- és macskatápokat érintő ügyekről értesült.