A közelmúltban detektált kockázatok és jelzések

Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.

Burkholderia pseudomallei terjedése

A baktérium az elmúlt években az USA-ban okozott megbetegedéseket. A klímaváltozás miatt számítanunk kell rá, hogy előbb-utóbb Európában és akár hazánkban is megjelenik.

Brucella canis esetek az EU több tagállamában

Több EU tagállam (Franciaország, Olaszország, Svédország, Hollandia, Portugália) és az Egyesült Királyság hatóságai a Brucella canis okozta megbetegedésekre és fertőzöttségre hívja fel a figyelmet főleg import kutyák kapcsán.

Magvak, müzli, olajok előnyei és kockázatai

A teljes magvak és belőlük készült élelmiszerek fogyasztása tápértékük és kedvező egészségügyi hatásaik miatt ajánlott, azonban fontos tudni, hogy különböző szennyezőanyagokat is tartalmazhatnak.

Esszenciális olajok és nanorészecskék felhasználása antimikrobiális célokra

Napjainkban egyre több kutatás számol be különböző növényekből nyert anyagok, illóolajok antimikrobiális célból történő felhasználásáról élelmiszer patogénekkel szemben. A jelenlegi trend szerint a kémiai anyagokat a lehető legkisebb mennyiségben alkalmazzák, ezért az esszenciális olajok (illóolajok) a mesterséges antimikrobiális anyagok megfelelő alternatívái lehetnek. Nanorészecskékkel kombinálva különböző kedvező hatást lehet elérni (pl. a hatóanyag szabályozott felszabadulása). Az alábbiakban összefoglaljuk a témában megjelent, tudomásunkra jutott publikációkat.

A jövő élelmiszerei

Tudósok készítettek egy összeállítást azokról a kevésbé ismert növényekről, amelyek 2050-re felkerülhetnek az étlapunkra. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra a veszélyre, hogy milyen kockázatos, ha az emberiség csak néhány globálisan forgalmazott gabonafélére alapozza élelmezését.

Hírlevél feliratkozás