A tejelő teheneket gyakran kezelik antimikrobiális szerekkel, leggyakrabban a tőgygyulladás miatt szükséges az ilyen állatgyógyászati gyógyszerek alkalmazására. Amikor a tejelő teheneket olyan gyógyszerekkel kezelik, amelyeknek engedélye szerint van várakozási idő (amely alatt a tej nem szállítható és kerülhet értékesítésre emberi fogyasztásra), hulladék vagy selejtes tej keletkezik. Ezt az emberi fogyasztásra nem alkalmas tejet néha egyszerűen kiöntik, de gyakrabban a borjak takarmányozására használják.

Több tanulmány is beszámolt már arról, hogy a tejelő borjak által ürített bélsárbaktériumok között magas az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia előfordulási aránya. Bár a bélsárürüléket számos tényező befolyásolja, például a környezet és a borjú életkora, az antimikrobiális szermaradványokat tartalmazó tej etetése jelentősen hozzájárul az antimikrobiális rezisztens (AMR) baktériumok, például a kiterjedt spektrumú béta-laktamáz (ESBL)-termelő E. coli baktériumok gyakoriságának növekedéséhez.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017-ben tette közzé a tejelő borjak AMR-kifejlődésének kockázatáról szóló tudományos véleményét. Egy új tanulmány szerzői bemutatták az e területen végzett újabb kutatásokat, a 2016 és 2020 közötti időszakra összpontosítva.

Összesen 19 tanulmányt értékeltek, amelyek eltérő eredményekről számoltak be. Az antimikrobiális szermaradványokat tartalmazó selejtes tej etetése úgy tűnik, hogy fokozza az antimikrobiális rezisztens baktériumok kiválasztását a borjakban, azonban ez a folyamat gyakran rövid életű és átmeneti. A borjak mikrobiomjának megváltozásáról általában a hulladéktejjel való etetést követően számoltak be, ezzel szemben nem lehet egyértelműen megerősíteni azt, hogy ezek a változások pozitív vagy negatív hatással vannak-e a borjú egészségére.

Hasonlóképpen, az antimikrobiális rezisztens baktériumok átvitele a hulladék tejből a borjakba rendkívül összetett jelenségnek tűnik. Fontos megjegyezni, hogy a bemutatott tanulmányban áttekintett publikációk többsége csak az E. coli rezisztencia mintázatát vizsgálta. Bár az E. coli a tejtermelő gazdaságokban előforduló baktériumok egyike, ezeket az eredményeket a jövőben ellenőrizni szükséges más bakteriális kórokozók és kommenzális baktériumok, például az Enterococcus spp. vonatkozásában is.