Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
A glifozát a történelem folyamán legtöbbet használt gyomirtószer, mind Amerikában, mind a világ többi részén. Az egyik legismertebb glifozát tartalmú készítmény a Monsanto cég Roundup nevű, több, mint 40 éve használt terméke. Az alábbiakban a növényvédőszerrel kapcsolatos legfrissebb kuatási eredményeket és a felülvizsgálatával kapcsolatos híreket foglaljuk össze.
Ír kutatók olyan virágokban fedeztek fel növényvédő szereket, amelyeket nem kezeltek vegyszerekkel, ami új veszélyt jelent a beporzókra. Vizsgálták termesztett növények és vadon élő növények virágporát és nektárját, általánosan használt peszticidek tekintetében.
Észak Olaszország néhány szőlőtermő vidékén mentességet kértek a klórpirifosz tilalom alól, mivel állításuk szerint csak ez képes felvenni a harcot az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen, ami a szőlő aranyszínű sárgaságának (Flavescence dorée) vektora.
Az állatorvosok a Lagevrio néven ismert, molnupiravir hatóanyagú, Covid elleni gyógyszert kezdték el adni macskáknak Cipruson még 2023. januárban kezdődő macska koronavírus (FCoV-23) járvány miatt.
A COVID járvány során amerikai kutatók információkat kezdtek gyűjteni azokról az esetekről, amelyek arra utalhatnak, hogy a COVID lehetővé teszi a patogén gombák terjedését.
Az élelmiszerhulladék csökkentése és a körforgásos élelmiszergazdálkodásra való áttérés világszerte növekvő figyelmet kapnak. Az egyik cél a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer kialakítása, ahol az élelmiszerhulladék minimalizálása és az újrahasznosítás előtérbe kerül. Kezdeményezések és innovációk segítik a mezőgazdasági termékek teljes körű kihasználását, az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítását, és a tudatos fogyasztói szokások kialakítását, hogy csökkentsük a táplálkozási láncban keletkező veszteségeket és támogassuk a bolygóbarát gyakorlatokat. Az alábbiakban bemutatunk pár kezdeményezést.
Francia kutatók a trikalcium-foszfát (TCP) adalékanyag (E341(iii)) fizikokémiai tulajdonságait vizsgálták egy 2023. júniusban megjelent cikkben. Az adalékanyagot por alapú élelmiszerekben, pl. baba tápszerben, főként csomósodásgátló tulajdonsága miatt és tápanyagforrásként használják.
A nanorészecskék alkalmazása számos területen kapcsolódhat az élelmiszerlánchoz. Írországban például az első ismert nanoléptékű ülepítőszer a Z15, ami 1-60 nm mérettartományú vas-oxidot tartalmaz (Fe3O4).
Egy start-up cég új bioaktív összetevőt fejlesztett ki, amely az emberi anyatejben található természetes mechanizmusokon alapul. A vállalat exoszómákat izolál, amelyek az anyatejben jelen lévő apró részecskék, mikroRNS-ek.
2020 eleje óta a magas patogenitású madárinfluenza-vírusok (HPAI H5N1), amelyek 2.3.4.4b kládba tartoznak, súlyos járványkitöréseket okoztak világszerte. Európában ezek az eddigi legsúlyosabb és legjelentősebb járványkitörések voltak, amelyeket valaha is regisztráltak a kontinens madárpopulációnak körében. A járvány a 2020/21-es, 2021/22-es évekre terjedtek ki, de később a 2022/23-as évben is folytatódott [1].
A Listeria monocytogenes, az élelmiszer eredetű patogén baktérium, világszerte ismert arról, hogy ellenállóvá válik a különböző eljárásokkal (hőmérséklet, pH, kémiai tartósítás) szemben. Egy nemrégiben Dél-Afrikában végzett tanulmányból azonban kiderül, hogy a Listeria két nem-patogénnek ismert faja, a L. innocua és a L. welshimeri az emberre potenciálisan káros tulajdonságokat fejleszt.
Az US Department of Agriculture (USDA) Agricultural Research Service (ARS) szervezete egy 2021. januárban közzétett kutatásban 33 új mikotoxin termelő gombatörzset azonosított a Fusarium nemzetségen belül.
A dán Octarine Bio bio-összetevőket gyártó vállalat és az amerikai Ginkgo Bioworks sejtprogramozó vállalat egyesítette erőit, hogy olyan baktérium törzset fejlesszenek ki, amely képes mikrobiális fermentáció útján violaceint (lila színű pigment) és származékait előállítani.
Az EFSA újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó tudományos hálózatának 29. ülésén került ismertetésre az alábbi ügy. Az Atherigona orientalis egy pántropikus, törvényi szabályozások alatt nem álló légy faj, amelyet a közelmúltban Spanyolország, Franciaország és Görögország szárazföldi területeiről is jelentettek. Ezt a fajt többször is észlelték franciaországi importellenőrzések során trópusi országokból származó szállítmányokon.
A Center for Produce Safety (CPS) által finanszírozott legújabb tanulmány megcáfolta azt a korábbi feltételezést, hogy a nyersanyagok a Listeria monocytogenes-szennyeződés fő forrása a feldolgozóüzemekben
Afrikában az elmúlt időszakban két jelentős kártevő ellen is küzdenek a mezőgazdaságban.
Egy új tanulmány célja volt, hogy felmérje azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a Campylobacter spp. előfordulását az Egyesült Államokban található, nyitott környezetű gazdaságokban.
Hivatalos jelentések és tudományos tanulmányok alapján aggodalomra ad okot az ivóvíz szennyezése és ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatok is felmerülhetnek. A felmerülő problémák közé tartoznak a potenciálisan rákkeltő peszticid-maradványok és a lítium jelenléte a csapvízben, amely esetlegesen növelheti a gyermekkori autizmus kockázatát.
Az Európai Unió (EU) új rendelete az egyes élelmiszeripari termékekben található per- és polifluoralkil-anyagokra (PFAS) vonatkozóan rávilágított arra, hogy a PFAS vegyületek azonosításához érzékenyebb módszerekre van szükség. A Dán Műszaki Egyetem (DTU) sikeresen validált egy új módszert, amelyet ezt követően dán gazdaságokból származó tojások vizsgálatára használtak.
A Tufts Egyetemen működő Silklab sikeresen alakította át a selymet különféle hasznos anyagokká, többek között műbőrré, optikai érzékelőkké és olyan bevonatokká, amelyek meghosszabbíthatják az élelmiszerek eltarthatósági idejét.
English 