A közelmúltban detektált kockázatok és jelzések

Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.

A kvaterner ammóniumvegyületek lehetséges egészségügyi hatásai

A kvaterner ammóniumvegyületek (QAC-ok) az 1940-es években felfedezett vegyi anyagok sokféle csoportja, amelyeket elsősorban antimikrobiális szerekben, fertőtlenítőszerekben és felületaktív anyagokban használnak. Tanulmányok szerint az elmúlt években megnövekedett a QAC-oknak való humán kitettség és a környezeti kibocsátás is, részben a COVID-19 világjárvány miatt.

Japán a tengerbe engedte a fukusimai erőmű hűtővizét

A fukusimai atomerőmű tragédiája során a 2011-es cunami és az azt követő nukleáris baleset következtében felgyülemlett radioaktív hűtővíz kezelése hosszú távú kihívást jelent Japán számára. 2021 a japán kormány bejelentette, hogy a radioaktív hűtővizet tengerbe engedik.

Antimikrobiális rezisztencia – új bizonyítékok

Jelen összefoglaló csak az AMR-rel kapcsolatos legújabb tudományos eredményekkel, jelentésekkel és bizonyítékokkal foglalkozik. Egy rövid, de átfogó képet ad a közelmúltban publikált, néha igen meglepő eredményekről és tudományos témákról, amelyek az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatosak.

Epizootiás hemorrhagiás betegség

Az Egyesült Királyság leállította az élő szarvasmarhák, juhok és kecskék Franciaországból történő behozatalát a kérődzőket érintő betegség, az Epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) (Ibaraki-betegség néven is ismert) kitörése miatt.

Glifozát hatásai és újraértékelése

A glifozát a történelem folyamán legtöbbet használt gyomirtószer, mind Amerikában, mind a világ többi részén. Az egyik legismertebb glifozát tartalmú készítmény a Monsanto cég Roundup nevű, több, mint 40 éve használt terméke. Az alábbiakban a növényvédőszerrel kapcsolatos legfrissebb kuatási eredményeket és a felülvizsgálatával kapcsolatos híreket foglaljuk össze.

Beporzást veszélyeztető növényvédő szerek a virágokon

Ír kutatók olyan virágokban fedeztek fel növényvédő szereket, amelyeket nem kezeltek vegyszerekkel, ami új veszélyt jelent a beporzókra. Vizsgálták termesztett növények és vadon élő növények virágporát és nektárját, általánosan használt peszticidek tekintetében.

Olasz kérelem a klórpirifosz használatára

Észak Olaszország néhány szőlőtermő vidékén mentességet kértek a klórpirifosz tilalom alól, mivel állításuk szerint csak ez képes felvenni a harcot az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen, ami a szőlő aranyszínű sárgaságának (Flavescence dorée) vektora.

Macska koronavírus járványkitörés Cipruson

Az állatorvosok a Lagevrio néven ismert, molnupiravir hatóanyagú, Covid elleni gyógyszert kezdték el adni macskáknak Cipruson még 2023. januárban kezdődő macska koronavírus (FCoV-23) járvány miatt.

Hulladékok és melléktermékek újrahasznosítása

Az élelmiszerhulladék csökkentése és a körforgásos élelmiszergazdálkodásra való áttérés világszerte növekvő figyelmet kapnak. Az egyik cél a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer kialakítása, ahol az élelmiszerhulladék minimalizálása és az újrahasznosítás előtérbe kerül. Kezdeményezések és innovációk segítik a mezőgazdasági termékek teljes körű kihasználását, az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítását, és a tudatos fogyasztói szokások kialakítását, hogy csökkentsük a táplálkozási láncban keletkező veszteségeket és támogassuk a bolygóbarát gyakorlatokat. Az alábbiakban bemutatunk pár kezdeményezést.

Kutatás a trikalcium foszfát adalékanyagról

Francia kutatók a trikalcium-foszfát (TCP) adalékanyag (E341(iii)) fizikokémiai tulajdonságait vizsgálták egy 2023. júniusban megjelent cikkben. Az adalékanyagot por alapú élelmiszerekben, pl. baba tápszerben, főként csomósodásgátló tulajdonsága miatt és tápanyagforrásként használják.

Nanorészecskék a szennyvízkezelésben

A nanorészecskék alkalmazása számos területen kapcsolódhat az élelmiszerlánchoz. Írországban például az első ismert nanoléptékű ülepítőszer a Z15, ami 1-60 nm mérettartományú vas-oxidot tartalmaz (Fe3O4).

A madárinfluenza (H5N1) és globális terjedésével kapcsolatos aktualitások

2020 eleje óta a magas patogenitású madárinfluenza-vírusok (HPAI H5N1), amelyek 2.3.4.4b kládba tartoznak, súlyos járványkitöréseket okoztak világszerte. Európában ezek az eddigi legsúlyosabb és legjelentősebb járványkitörések voltak, amelyeket valaha is regisztráltak a kontinens madárpopulációnak körében. A járvány a 2020/21-es, 2021/22-es évekre terjedtek ki, de később a 2022/23-as évben is folytatódott [1].

Nem-patogén Listeria fajok, amelyek a patogén Listeria-ra jellemző rezisztenciát fejleszthetnek

A Listeria monocytogenes, az élelmiszer eredetű patogén baktérium, világszerte ismert arról, hogy ellenállóvá válik a különböző eljárásokkal (hőmérséklet, pH, kémiai tartósítás) szemben. Egy nemrégiben Dél-Afrikában végzett tanulmányból azonban kiderül, hogy a Listeria két nem-patogénnek ismert faja, a L. innocua és a L. welshimeri az emberre potenciálisan káros tulajdonságokat fejleszt.

Hírlevél feliratkozás