A madárinfluenza (H5N1) és globális terjedésével kapcsolatos aktualitások
2020 eleje óta a magas patogenitású madárinfluenza-vírusok (HPAI H5N1), amelyek 2.3.4.4b kládba tartoznak, súlyos járványkitöréseket okoztak világszerte. Európában ezek az eddigi legsúlyosabb és legjelentősebb járványkitörések voltak, amelyeket valaha is regisztráltak a kontinens madárpopulációnak körében. A járvány a 2020/21-es, 2021/22-es évekre terjedtek ki, de később a 2022/23-as évben is folytatódott [1].

A madárinfluenzát (avian influenza, AI) A típusú influenzavírus okozza, amely számos altípusba (H1-16 és N1-9) sorolható. A legtöbb fertőzés szubklinikai jellegű, tüneteket nem okoz a baromfinál, ugyanakkor egyes alacsony patogenitású (LP) AI-törzsekkel történő fertőződéskor tünetek is megjelenhetnek. A magas patogenitású (HP) AI-törzsek (H5 és H7 törzsek) azonban súlyos szisztémás megbetegedést okoznak tyúkfélékben, viszont változó jellegű megbetegedést és mortalitást vízimadarak esetében. A vízimadarak az A típusú influenzavírusok természetes rezervoárjai [2]. A vírus gazdaspektrumáról és a fogékony madarakról széles körű összefoglaló érhető el [3].

Európában korábban a magas patogenitású madárinfluenza kitörések jellemzően szezonális jelenséget mutattak, amelyet jellemzően az ősszel, telelőhelyekre visszatérő vándorló vízimadarak okoztak. Így a vírus őszi és téli hónapokban történő terjedéséhez vezettek baromfiban, tavasszal pedig korlátozott méretű fertőzésszám volt megfigyelhető.

2021-ben azonban Észak-Európa költőterületein vadon élő madarakban azonosították a HPAI-vírus jelenlétét a nyár folyamán [4], amelyet 2022-ben télen és tavasszal is járványok követtek a vadon élő madarak körében. Ez a nyár folyamán is folytatódott, és Európa-szerte jelentős pusztulást okozott a vadmadarak körében. Emellett 2020-ban a vírus nagymértékű globális terjedése volt tapasztalható nyugatról keleti irányba (Ázsia) [5], majd a következő években a vírus Észak-, majd Dél-Amerikába is átterjedt [6].

Ezzel egyidejűleg jelentős evolúción és reasszortáción ment keresztül a vírus a helyi alacsony patogenitású vírusokkal, és tömeges pusztulási eseményeket okozott Európában [7], Chilében és Peruban a vadon élő madárállományban [8]. Ezen túlmenően világszerte számos olyan esetet jelentettek, amelyek mind vadon élő, mind fogságban tartott emlősfajok betegedtek meg a madárinfluenza vírusával [9].

Az emlősökre történő átvitelt elsősorban vadon élő húsevőkben mutatták ki, amelyek fertőzött vagy elhullott vadon élő madarakat fogyasztottak, vagy a vírussal erősen szennyezett környezettel kerültek kontaktusba [1]. Az amerikai kontinensen vadon élő tengeri emlősökön és tengeri madarakon [10–12] kívül, valamint a Spanyolországban [13] és nemrégiben Finnországban [14] tenyésztett görények mellett számos háziállat (kutyák és macskák) is megfertőződött magas patogenitású madárinfluenzával [15–17].

Úgy tűnik, hogy a terjedés elsődleges módja háziállatok esetében nem a macskáról macskára (vagy kutyáról kutyára) történő átvitel, hanem a fertőzött vadmadarakkal vagy baromfival való érintkezés volt. Macska-(vagy kutya)-ember közötti átvitelről eddig nem számoltak be [18]. A fertőzésnek való kitettség korlátozása érdekében azonban ajánlott a kutyákat sétáltatás közben pórázon tartani, a macskákat és a kutyákat pedig egyaránt lehetőleg a házban, lakásban tartani [19].

Néhány emberi fertőzésről is beszámoltak, amelyek során enyhe tüneteket tapasztalak [20–22]. Ezek az esetek fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezéshez vagy az állatok selejtezési tevékenységéhez kapcsolódtak. A H5N1 vírussal való emberi fertőzés azonban ecuadori és vietnami személyeknél súlyos megbetegedéshez vezetett. Chilében és Kínában halálos kimenetelű megbetegedéseket is dokumentáltak, miután az érintettek beteg vagy elhullott háztáji baromfival vagy szennyezett környezettel kerültek kapcsolatba [23–25].

A madárinfluenza-fertőzés leggyakoribb korai tüneteit embereknél a következők: hasmenés, rosszullét, gyomor- és mellkasi fájdalom, orr- és ínyvérzés, valamint kötőhártya-gyulladás [26]. A fertőzés előrehaladtával további tünetek (pl. magas láz, izomfájdalom, légszomj, köhögés és tartós fejfájás) jelentkezhetnek. Ezek a tünetek nagymértékben hasonlíthatnak más gyakori fertőzésekhez, mint például az influenza tüneteihez, ami jelentős kihívássá teszi a megkülönböztetést és a diagnózist.

Az azonban elmondható, hogy Európában jelenlévő H5 madárinfluenza-vírusokkal való megfertőződés kockázata az általános lakosság esetében továbbra is alacsony, a fertőzött madarakkal vagy emlősökkel foglalkozásszerűen vagy más módon érintkező emberek esetében pedig alacsony vagy közepes [18]. Az emberi fertőzésekről szóló heti jelentések és a madárinfluenzáról szóló részletes áttekintések megtalálhatók a WHO, illetve az EFSA honlapján [27, 28].

Fontos azonban elmondani, hogy a jelentős vadmadár pusztulás és a baromfik körében bekövetkezett számos járványkitörés, valamint a vadon élő húsevő fajok és a vírusnak foglalkozásból származó vagy egyéb módon kitett emberekre történő átterjedésének ellenére világszerte csak szórványos emberi fertőzéseket dokumentáltak [1].

A madárinfluenza elleni vakcinázás terén az elmúlt évben számottevő előrelépés történt, Európában, Franciaországban, az USA-ban és a Fülöp-szigeteken egyaránt. Komoly viták folytak a potenciális vakcina jelöltek beadásáról, teszteléséről és hatásukról [29–33]. A vakcinázás azonban nem egy csodafegyver vagy azonnali megoldás, óvatosan, körültekintően és pontosan kell alkalmazni, monitoring- és felügyeleti programokkal, valamint az országok közötti együttműködéssel és kommunikációval kiegészítve [34].

A vakcináknak számos kritériumnak meg kell felelniük. Nevezetesen meg kell akadályoznia a fertőzést, a klinikai tüneteket, a halálozást és a vírus további replikációját és terjedését is. Ezenkívül a beoltott és a fertőzött madarakat könnyen meg kell tudni különböztetni egymástól (DIVA-elv). A vakcinákat a madárinfluenza-ellenőrzési program részeként kell alkalmazni, főként azért, mert csak altípus-specifikus védelmet nyújtanak. Szigorú biobiztonsági gyakorlatokat és protokollokat kell kialakítani a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. Megfelelő felügyeletet kell biztosítani a vakcinák hatékonyságának ellenőrzésére és a vadvírus terjedésének nyomon követésére a védettség fenntartása érdekében [3].

A madárinfluenza leküzdéséhez az ún. One Health stratégia alkalmazására van szükség, amely magában foglalja a járványkitöréssel kapcsolatos információk, szekvenciaadatok és referenciavírusok gyors megosztását, valamint a különböző ágazatok közötti szoros együttműködést helyi és globális szinten egyaránt. A megfelelő kommunikáció hozzájárulhat a közvélemény figyelmének felkeltéséhez. A madárinfluenza-vírusok kritikus fontosságú tényezőként való széleskörű felismerésével pedig mind az állatok, mind az emberek jóllétére pozitív irányú változások indítható el. Ezzel a megközelítés minimalizálhatók a potenciálisan fertőzött állatokkal való interakciók, így csökkentve a vírus által jelentett kockázatot is [1].

Referenciák

1.        Adlhoch C, Baldinelli F (2023) Avian influenza, new aspects of an old threat. Euro Surveill 28:2300227. https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2023.28.19.2300227/CITE/PLAINTEXT

2.        Swayne DE, Boulianne M, Logue CM, McDougald LR, Nair V, Suarez DL, Wit S, Grimes T, Johnson D, Kromm M, Prajitno TY, Rubinoff I, Zavala G (2020) Diseases of Poultry. Wiley

3.        David E. Swayne (2016) Animal Influenza, 2nd Edition, second edition. Wiley-Blackwell

4.        Adlhoch C, Fusaro A, Gonzales JL, Kuiken T, Marangon S, Niqueux É, Staubach C, Terregino C, Aznar I, Muñoz Guajardo I, Baldinelli F (2022) Avian influenza overview May – September 2021. EFSA Journal 20:. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2022.7122

5.        Isoda N, Onuma M, Hiono T, Sobolev I, Lim H, Nabeshima K, Honjyo H, Yokoyama M, Shestopalov A, Sakoda Y (2022) Detection of New H5N1 High Pathogenicity Avian Influenza Viruses in Winter 2021–2022 in the Far East, Which Are Genetically Close to Those in Europe. Viruses 14:2168. https://doi.org/10.3390/v14102168

6.        Mosaad Z, Elhusseiny MH, Zanaty A, Fathy MM, Hagag NM, Mady WH, Said D, Elsayed MM, Erfan AM, Rabie N, Samir A, Samy M, Arafa A-S, Selim A, Abdelhakim AM, Lindahl JF, Eid S, Lundkvist Å, Shahein MA, Naguib MM (2023) Emergence of Highly Pathogenic Avian Influenza A Virus (H5N1) of Clade 2.3.4.4b in Egypt, 2021–2022. Pathogens 12:90. https://doi.org/10.3390/pathogens12010090

7.        Pohlmann A, Stejskal O, King J, Bouwhuis S, Packmor F, Ballstaedt E, Hälterlein B, Hennig V, Stacker L, Graaf A, Hennig C, Günther A, Liang Y, Hjulsager C, Beer M, Harder T (2023) Mass mortality among colony-breeding seabirds in the German Wadden Sea in 2022 due to distinct genotypes of HPAIV H5N1 clade 2.3.4.4b. Journal of General Virology 104:. https://doi.org/10.1099/jgv.0.001834

8.        Gobierno del Perú (2022) Serfor pone a disposición Whatsapp exclusivo para atender casos de la influenza aviar en aves silvestres. https://www.gob.pe/institucion/serfor/noticias/680506-serfor-pone-a-disposicion-whatsapp-exclusivo-para-atender-casos-de-la-influenza-aviar-en-aves-silvestres

9.        European Food Safety Authority, European Centre for Disease Prevention and Control, European Union Reference Laboratory for Avian Influenza, Adlhoch C, Fusaro A, Gonzales JL, Kuiken T, Marangon S, Mirinaviciute G, Niqueux É, Stahl K, Staubach C, Terregino C, Broglia A, Baldinelli F (2023) Avian influenza overview December 2022 – March 2023. EFSA J 21:e07917. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.7917

10.      Puryear W, Sawatzki K, Hill N, Foss A, Stone JJ, Doughty L, Walk D, Gilbert K, Murray M, Cox E, Patel P, Mertz Z, Ellis S, Taylor J, Fauquier D, Smith A, DiGiovanni RA, van de Guchte A, Gonzalez-Reiche AS, Khalil Z, van Bakel H, Torchetti MK, Lantz K, Lenoch JB, Runstadler J (2023) Highly Pathogenic Avian Influenza A(H5N1) Virus Outbreak in New England Seals, United States. Emerg Infect Dis 29:786–791. https://doi.org/10.3201/eid2904.221538

11.      Leguia M, Garcia-Glaessner A, Muñoz-Saavedra B, Juarez D, Calvo-Mac C, Jara J, Silva W, Ploog K, Amaro, Lady, Colchao-Claux P, Uhart MM, Nelson MI, Lescano J (2023) Highly pathogenic avian influenza A (H5N1) in marine mammals and seabirds in Peru. biorxiv preprint. https://doi.org/10.1101/2023.03.03.531008

12.      Gamarra-Toledo V, Plaza PI, Gutiérrez R, Inga-Diaz G, Saravia-Guevara P, Pereyra-Meza O, Coronado-Flores E, Quiroz-Jiménez G, Martinez P, Huamán- D, Nieto-Navarrete JC, Ventura S, Lambertucci SA (2023) Mass Mortality of Marine Mammals Associated to Highly Pathogenic Influenza Virus 1 (H5N1) in South America 2. biorxiv preprint. https://doi.org/10.1101/2023.02.08.527769

13.      Agüero M, Monne I, Sánchez A, Zecchin B, Fusaro A, Ruano MJ, del Valle Arrojo M, Fernández-Antonio R, Souto AM, Tordable P, Cañás J, Bonfante F, Giussani E, Terregino C, Orejas JJ (2023) Highly pathogenic avian influenza A(H5N1) virus infection in farmed minks, Spain, October 2022. Eurosurveillance 28:. https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2023.28.3.2300001

14.      Louise Breusch Rasmussen, Alexandra Hudson (2023) Finland orders cull of 50,000 mink and foxes due to bird flu. Reuters. https://www.reuters.com/world/europe/finland-orders-cull-50000-mink-foxes-due-bird-flu-2023-08-01/

15.      NEWS DESK (2023) Italy: 5 dogs, cat test positive for H5N1 avian influenza in Brescia, according to media report. Outbreak News Today. https://outbreaknewstoday.com/italy-5-dogs-cat-test-positive-for-h5n1-avian-influenza-in-brescia-according-to-media-report-63735/

16.      Offlu, WOAH, FAO (2023) Infections with Avian Influenza A(H5N1) virus in cats in Poland. https://www.offlu.org/wp-content/uploads/2023/06/OFFLU-first-statement-Poland_28June.pdf?fbclid=IwAR3nmcdU4akYXdKO4NpJBe7Et0DRpdRgpxx0YhdgrQn4miWtcqHGYnHlsZk

17.      Chief Veterinary Officer of Poland (2023) Communication of the III CVO on the disease of cats. https://www.wetgiw.gov.pl/main/komunikaty/Komunikat-III-GLW-w-sprawie-choroby-kotow/idn:2283

18.      Adlhoch C, Fusaro A, Gonzales JL, Kuiken T, Melidou A, Mirinavičiūtė G, Niqueux É, Ståhl K, Staubach C, Terregino C, Baldinelli F, Broglia A, Kohnle L (2023) Avian influenza overview April – June 2023. EFSA Journal 21:. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.8191

19.      AFP (2023) EU urges keeping cats, dogs inside over bird flu. The News International. https://www.thenews.com.pk/print/1090340-eu-urges-keeping-cats-dogs-inside-over-bird-flu

20.      Oliver I, Roberts J, Brown CS, Byrne AM, Mellon D, Hansen R DE, Banyard AC, James J, Donati M, Porter R, Ellis J, Cogdale J, Lackenby A, Chand M, Dabrera G, Brown IH, Zambon M (2022) A case of avian influenza A(H5N1) in England, January 2022. Eurosurveillance 27:. https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2022.27.5.2200061

21.      Aznar E, Casas I, González Praetorius A, Ruano Ramos MJ, Pozo F, Sierra Moros MJ, García Rivera MV, Sánchez Sánchez A, García Villacieros E, Saravia G, Iglesias-Caballero M, Román Marcos E, García San Miguel L (2023) Influenza A(H5N1) detection in two asymptomatic poultry farm workers in Spain, September to October 2022: suspected environmental contamination. Eurosurveillance 28:. https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2023.28.8.2300107

22.      Centers for Disease Control and Prevention (2022) U.S. Case of Human Avian Influenza A(H5) Virus Reported. https://www.cdc.gov/media/releases/2022/s0428-avian-flu.html

23.      WHO (2023) Influenza at the human-animal interface Summary and risk assessment, from 27 January to 3 March 2023. https://cdn.who.int/media/docs/default-source/global-influenza-programme/influenza-at-the-human-animal-interface-summary-and-assessment–from-27-january-to-3-march-2023.pdf?sfvrsn=6065458a_1&download=true

24.      WHO (2023) Human infection caused by avian influenza A(H5) – Ecuador. https://www.who.int/emergencies/disease-outbreak-news/item/2023-DON434

25.      WHO (2023) Human Infection caused by Avian Influenza A (H5N1) – Chile. https://www.who.int/emergencies/disease-outbreak-news/item/2023-DON461

26.      NHS (2022) Bird flu. https://www.nhs.uk/conditions/bird-flu/

27.      WHO (2023) Avian Influenza Weekly Update 2023. https://apps.who.int/iris/handle/10665/365675

28.      EFSA (2023) Avian influenza. https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/avian-influenza

29.      ANNA FELICIA BAJO (2023) PH making progress in procurement of avian influenza vaccines, says Marcos. GMA News. https://www.gmanetwork.com/news/topstories/nation/874855/ph-making-progress-in-procurement-of-avian-influenza-vaccines-says-marcos/story/

30.      Jen Christensen (2023) US government is testing avian flu vaccines for birds, but ending the historic outbreak isn’t that simple. CNN. https://edition.cnn.com/2023/05/05/health/bird-flu-vaccine/index.html

31.      Max Kozlov (2023) US will vaccinate birds against avian flu for first time — what researchers think. Nature News. https://www.nature.com/articles/d41586-023-01760-0

32.      Jackie Linden (2023) France sets out plan for avian flu vaccination. WattPoultry. https://www.wattagnet.com/broilers-turkeys/diseases-health/article/15542868/france-sets-out-plan-for-avian-flu-vaccination

33.      Natalie Kinsley (2023) France first in EU to order avian influenza vaccines. Poultry World. https://www.poultryworld.net/health-nutrition/health/france-first-in-eu-to-order-avian-influenza-vaccines/

34.      WOAH (2023) World Assembly 90 th General Session World Organization for Animal Health. https://www.woah.org/app/uploads/2023/06/a-resos-2023-all.pdf

Frissítések

Hírlevél feliratkozás