Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
Mivel világszerte 2 milliárd ember élelmiszerbiztonsága közepesen vagy súlyosan bizonytalan, a fenntartható és innovatív élelmiszerforrások iránti igény gyorsan növekszik. Az olyan új élelmiszerek, mint a tengeri alga, segíthetnek enyhíteni a globálisan fenyegető élelmiszerforráshiányt.
A Consumer Reports amerikai fogyasztói magazin kutatása szerint a fekete csokoládék veszélyes mennyiségben tartalmazhatnak nehézfémeket.
Az Egyesült Államokban, Nebraska legnépesebb megyéjében végzett kutatás szerint a gyermekek ólombevitelének második fő forrásai a fűszerek.
Ausztráliában 2022 őszén 37-en kerültek kórházba otthon készített máktea fogyasztását követően, többen közülük intenzív ápolásra szorultak, volt, aki szívrohamot kapott.
Egy holland vizsgálat szerint a holland folyók árterein élő és legelő tehenek húsában túl magas a dioxin szennyezettség, ezért emberi fogyasztásra alkalmatlanok.
A ftalátokat műanyag csomagolásokban és lágyítóként használják, és számos humán egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, pl. rosszabb spermium minőséggel, fejlődésneurológiai hatásokkal, gyermekkori asztmával, 2-es típusú cukorbetegséggel, valamint mell- és méhdaganattal. A közelmúltban több új tanulmány jelent meg a ftalátok kockázatáról és élelmiszer csomagolóanyagokból történő kioldódásáról.
A tengeri algákat széles körben használják élelmiszerekben és takarmányokban. Fogyasztásukkal kapcsolatban már több kockázatot is felismertek, közéjül tartoznak a feoforbidok is.
Egy orosz, német és francia kutatócsoport kivonta és megvizsgálta a szibériai permafroszt vírusait. A tanulmány alapján a tudósok 13 új kórokozót újraélesztettek, amelyeket “zombivírusoknak” neveztek el.
Egyes nem termikus feldolgozási eljárások a tenger gyümölcseinek allergén hatását is csökkenthetik. Az elektronsugaras besugárzás (EBI) a tenger gyümölcseinek egy új tartósítási módja lehet.
Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Bizottság 2019-ben hozott, titán-dioxidra vonatkozó “rákkeltő” besorolását. Ennek indoka, hogy a jogszabály alapjául szolgáló 2017-es ECHA (European Chemicals Agency) szakvélemény nyilvánvaló értékelési hibát vétett.
2022. októberben új EU határértékek jelentek meg dioxinokra és dioxinszerű PCB-kre különféle élelmiszerekben.
Egy 2022-ben megjelent kutatásban kenyér eltarthatóságának növelését tűzték ki célul glükóz-oxidáz cink-oxid nanorészecskékhez való kötésével.
Egy dél-ausztráliai kutatás szerint a csecsemők és kisgyermekek túl kevés vasat fogyasztanak, pedig a vas fontos szerepet játszik gyerekkorban az agyi és idegrendszeri fejlődésben, valamint a vörösvérsejtek működésében.
A Balantioides coli egy zoonotikus enterikus parazita, mely világszerte elterjedt és enyhétől életveszélyesig terjedő megbetegedést tud okozni emberben és állatban. Egy 2022-ben megjelent cikkben az Európában (Portugáliában) vadon élő szarvasfélékben vizsgálták a Balantioides coli előfordulását.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok évek óta egyre nagyobb problémát jelentenek az antibiotikumok humán egészségügyben és mezőgazdaságban való túlzott használata, valamint a nem megfelelő fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés miatt.
Antibakteriális, biológiailag lebomló csomagolást fejlesztettek ki szingapúri kutatók, amely alkalmas lehet a műanyagból készült csomagolóanyagok helyettesítésére.
Egy kutatás keretében azt vizsgálták, hogy az olasz zsírsertésekből készült termékek fogyasztása jelenthet-e egészségügyi kockázatot egyes toxikus fémekkel és metalloidokkal való szennyezettség tekintetében a fogyasztókra nézve.
A városi környezetben, hátsó udvarokban tartott tyúkok száma növekszik. A trend növekvő népszerűségét a helyi élelmiszer-mozgalmak ösztönözték, az emberek arra törekednek, hogy saját maguk állítsák elő élelmiszereiket.
Korunk egyik legnagyobb kihívása, az antimikrobiális rezisztencia az emberek egészsége mellett az állatokét is veszélyezteti.
Az emberekben előforduló patogén baktériumok a vártnál sokkal gyorsabban válnak ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. Egy új kutatás szerint ennek egyik oka az ökoszisztémáinkban élő baktériumok és az emberek közötti jelentős genetikai átvitel lehet.
English 