Kínában 1990 és 2018 között a szamárállomány 77 százalékkal, 11,1 millióról 2,5 millióra csökkent. A szamárbőrök iránti növekvő kereslet valószínűleg szintén hozzájárult a szamarak számának csökkenéséhez az országban. Mivel Kínában nem áll rendelkezésre elegendő szamár a kereslet kielégítésére, a szamárbőröket Afrikából, Dél-Amerikából és Ausztráliából szerzik be. A The Donkey Sanctuary új jelentése szerint a szamárbőrök kereskedelme világszerte betegségeket terjeszt.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) megállapította, hogy az összes újonnan megjelenő és újra megjelenő fertőző betegség 75%-a állatról emberre terjed, és nem kizárólag vadon élő állatokból származik, a háziállatok és a haszonállatok is lehetnek hordozók.

Az állatok és termékeik kereskedelmére vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások részben a betegségek terjedésének kockázatát hivatottak csökkenteni. Mivel azonban a szamarak ellátási lánca nincs kiépítve, és az iparág gyorsan fejlődött, a szamárbőr kereskedelem kevés szabályozás és felügyelet nélkül zajlik. A kereskedelem megfelelő állategészségügyi és biológiai biztonsági protokollok nélkül működik, és jellemző rá az illegális háztáji vágás, ami növeli a fertőzés kockázatát.

A jelentés részletezi a Nemzetközi Állattenyésztési Kutatóintézet által végzett vizsgálatokat, amelyek során megállapították, hogy egy engedélyezett kenyai vágóhídról származó bőrök Staphylococcus aureus-szal és afrikai lópestissel voltak szennyezettek. A 108 vizsgált bőrből 44 hordozta a gyógyszerrezisztens MRSA-változatot, három pozitív mintában pedig a PVL-toxin (Panton–Valentine leukocidin) – amelyről ismert, hogy emberekben invazív nekrotizáló betegséget okoz – volt jelen.

A vizsgált bőrök egyazon napról és egy vágóhídról származtak – más forrásokból, más országokból és kontinensekről származó bőrök más fontos kórokozók, például takonykór, lóinfluenza és afrikai sertéspestis jelenlétét jelezhetik. A szamarak általában ugyanazokra a fertőző betegségekre fogékonyak, mint a lovak, amelyek közül sok zoonózisra hajlamos. A beteg lófélékkel való szoros érintkezés, valamint a fertőző melléktermékek elfogyasztása, belélegzése vagy megérintése veszélyezteti az embert.

Számos ország – köztük Kenya, Tanzánia és Nigéria – betiltotta a szamárbőr exportját, de az illegális kereskedelem még mindig fennáll. Kína jelenleg hét afrikai ország úgynevezett “regisztrált létesítményéből” engedélyezi a szamárbőrök behozatalát, amelyek mindegyike endémiás afrikai lópestissel (AHS) küzd. Ezenfelül – nyilvántartott létesítmények hiányában – bőrkivitel történik Botswanából és Etiópiából, ahol szintén endémiás AHS van. A bőrök exportja olyan országokból, ahol ismert, súlyos endémiás állatbetegség fordul elő, azzal a kockázattal jár, hogy az AHS élő vektorok révén, a nem megfelelően kezelt bőrszállítmányokon keresztül terjedhet.

A terület szabályozása, megfelelő állategészségügyi és biológiai biztonsági protokollok kiépítése szükséges a fennálló kockázatok mérséklése érdekében.