Japán a tengerbe engedte a fukusimai erőmű hűtővizét
A fukusimai atomerőmű tragédiája során a 2011-es cunami és az azt követő nukleáris baleset következtében felgyülemlett radioaktív hűtővíz kezelése hosszú távú kihívást jelent Japán számára. 2021 a japán kormány bejelentette, hogy a radioaktív hűtővizet tengerbe engedik.

A tervezett lépés célja az volt, hogy csökkentse a fukusimai erőmű területén tárolt nagy mennyiségű radioaktív vizet, miközben biztosítja a környezetvédelmi és közegészségügyi szabványoknak való megfelelést. Azonban a terv kivitelezése körülbelül tíz évig tartott, és az engedélyezési folyamat számos kihívással és vitaforrással járt.

A japán nukleáris szabályozó hatóság (NRA) 2022. májusában első körben jóváhagyta a Tepco tervét, hogy a megsemmisült fukusimai atomerőműből a tengerbe engedik a hűtővizet, mivel véleményük szerint ez nem okoz biztonsági problémákat. A Tepco a tervek szerint a szennyezett vizet megszűri és addig hígítja, amíg a trícium szintje a hatósági határérték 1/40-ed része alá csökken, mielőtt az óceánba engedné.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, az ENSZ nukleáris felügyeletet ellátó szervezete 2023. júliusában engedélyezte a tervet, megemlítve, hogy az megfelel a nemzetközi előírásoknak, az emberekre és a környezetre gyakorolt hatása pedig “elhanyagolható”.

A hűtővíz tengerbe engedése szakaszokban történik: első szakaszra még 2023. augusztusban, a másodikra 2023. októberben, a harmadikra 2023. novemberben került sor. A tervek szerint 2024. márciusig megkezdődik a negyedik fázis is. Japán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jóváhagyásával így összesen 31 200 tonnányi kezelt és tengervízzel hígított hűtővizet fog 2024. márciusig a tengerbe engedni.

A bejelentés aggodalmakat váltott ki a helyi halászok részéről, valamint a szomszédos Kína és Dél-Korea is jelezte ellenvetéseit. A víz visszaengedésének hírére Kína tilalmat rendelt el a tengerből származó ételek importjára 10 japán prefektúrából, így Tokióból és Fukusimából is. A többi tartományból érkezhetnek tengeri ételek, de azoknál is ellenőrzik majd a radioaktív sugárzás szintjét, valamint igazolni kell, hogy nem a tiltott prefektúrák egyikéből származnak. Oroszország szintén tilalmat vetett ki.

Dél-Koreában is többen tiltakoztak a döntés ellen. A dél-koreai kormány saját vizsgálatot indított, amely végül megállapította, hogy a víz visszaengedése megfelel a nemzetközi előírásoknak, így elfogadták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség döntését.

A fukusimai balesetet követően az EU végrehajtási rendeletet (297/2011/EU) hozott az Japánból érkező takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozóan, ami az Unióba való exportálás előtti mintavétel és elemzés követelménye volt. Ezt az intézkedést 2023. júliusában eltörölték.

A tengerbe való kibocsátás esetleges környezeti hatásai és azok hosszú távú következményei továbbra is fontos téma maradnak a nemzetközi közösség számára. Egy szakértő szerint Japán partközeli részei hosszú távon érintettek lehetnek a radioaktivitás nem tríciumos formáinak felhalmozódása miatt, ami végső soron a térség halászatát is károsíthatja. Az intézkedésnek egyúttal gazdasági hatása is vannak, gondoljunk csak a Kína és Oroszország által kivetett importtilalomra, de a fogyasztók bizalmatlansága miatt Japánban és más, elsősorban a környező országokban is visszaeshet a halászati termékek fogyasztása.

Frissítések

Hírlevél feliratkozás