A növények természetes antioxidánsok forrásai (pl. polifenolok, flavonoidok és vitaminok), amelyeket különböző oldószerekkel, mint például vízzel, etanollal vagy azok keverékeivel lehet kivonni. Ezeket a kivonatokat élelmiszer-adalékként lehet felhasználni azok szavatosságának, tápértékének, színének és illatának javítására, valamint az élelmiszerek tápértékének és érzékszervi tulajdonságainak negatív változásainak megelőzésére (pl. avasodás). Ezek a kivonatok a költséghatékonyságuk, funkcionális tulajdonságaik és bizonyos esetekben megújuló természetük miatt az élelmiszeriparban egyre népszerűbbek.

Világszerte egyre több fogyasztó választja és tér át az egészségesebb életmódra és étrendre, ami növekvő igényt jelent olyan élelmiszerek iránt, amelyek kisebb mennyiségben vagy egyáltalán nem tartalmaznak például színezékeket, ízesítőket, stabilizátorokat, tartósítószereket és más adalékanyagokat, amelyek általában a feldolgozott élelmiszerekben találhatók. A gyógynövénykivonatok értékes forrást jelentenek biológiailag aktív összetevőkből, és javíthatják az olyan termékek tulajdonságait, mint a hús, növényi olajok, kekszek, péksütemények, néhány ital, joghurt, sajt és más tejtermékek. Ezek az anyagok lassíthatják vagy gátolhatják a lipidoxidációt is. Másrészről azonban befolyásolhatják az élelmiszerek jellemzőit mind pozitív, mind negatív irányban. Ezért csak megfelelő, toxikológiai tesztelt kivonatokat szabad felhasználni, amelyek érzékszervi vizsgálatokon is átesnek. A növényi kivonatoknak specifikus tulajdonságokkal kell rendelkezniük: nem lehetnek toxikusak, és emberi fogyasztásra alkalmasnak kell lenniük.

Ráadásul ezeknek az adalékanyagoknak alacsony koncentrációkban (0,001 és 0,01%) kell kifejteni a hatásukat. Ebben az esetben az érzékszervi tulajdonságok (pl. íz, illat, szín) és az élelmiszer mátrix stabilitása valószínűleg nem szenved negatív változást. Emellett fontos szót ejteni ezen anyagok stabilitási szempontjairól is az előállítás és a tárolás során. Hiszen különböző körülmények, mint a pH könnyen befolyásolhatják a kivonat hatékonyságát. Az élelmiszerekhez hozzáadott kivonatok az előállítás során új technikákat kell alkalmazni elkerülve a fehérjedenaturálódást vagy tápanyagveszteséget.

Fontos megemlíteni, hogy a gyógynövények potenciális egészségi kockázatokat hordozhatnak magukban a nem-esszenciális és mérgező (nehéz)fémek jelenléte miatt, ideértve az ólmot, kadmiumot, alumíniumot, higanyt és krómot. Ezek a fémek képesek felhalmozódni a növényekben, amelyek extrakció után veszélyt jelenthetnek a fogyasztók egészségére. Ezeknek a fémeknek az élelmiszer-kiegészítőkben megengedett határértékeiről az Európai Bizottság 2023/915 EU rendelete rendelkezik.

Előrejelzések szerint a globális növényi alapú élelmiszerpiac várhatóan 2023-ban 11,3 milliárd USD-ról 2033-ban 35,9 milliárd USD-ra fog nőni. Ezenkívül a globális élelmiszer-növényi kivonatok iránti kereslet várhatóan évi 3,2%-os összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) fog emelkedni 2022-től 2032-ig. Az élelmiszer-növényi kivonatok piaca ezenfelül előreláthatóan 2032 végére meghaladja majd az 1,95 milliárd USD-t.