A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. D-vitamin hiányában a kalcium nem képes beépülni a csontokba és a fogakba. Emellett erősíti az immunrendszert, csökkentheti a gyulladást a szervezetben, és segíthet a sejtosztódás és a vércukor-anyagcsere szabályozásában is. A hiánya számos betegség kockázatát megnöveli, pl. daganatos megbetegedések, szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, stb.

Szervezetünk a napfény hatására képes előállítani, napi 15-30 perc szabad levegőn, napfényen való tartózkodás elégséges az egészséges felnőttek számára szükséges D-vitamin szükséglet fedezésére. A téli időszak végére azonban nagyon lecsökken a lakosság D-vitamin szintje, mivel a legtöbben ilyenkor kevesebbet tartózkodnak szabad levegőn, illetve a gyengébb napsugárzás nem elegendő a D-vitamin képződéshez.

Élelmiszerek közül a legjobb D-vitamin források a gomba, a zsíros tengeri halak, a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, avokádó, mandula, a dúsított élelmiszerek. Azonban táplálkozással bevitt mennyiség nem elégséges, ezért az őszi-téli időszakban (októbertől – áprilisig) a hiányállapot megelőzése érdekében szükség lehet a D-vitamin pótlására. Ugyanakkor, mivel a D-vitamin képes elraktározódni a szervezetben, ezért a túlzott D-vitamin bevitel is kerülendő, ugyanis megemelheti a vér kalciumszintjét, ami miatt kalcium rakódhat le a szervezetben: az érhálózatban vagy a vesében, ahol vesekövet képezhet, továbbá a lágy szövetek meszesedése is elkezdődhet; gyermekeknél növekedési zavarokat is okozhat.

A D-vitamin bevitelre vonatkozóan számos ajánlás létezik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016-ban adott ki véleményt a D-vitamin táplálkozási referenciaértékeire vonatkozóan. Ebben az alábbi ajánlások szerepelnek a a megfelelő bevitelre (AI, adequate intake) vonatkozóan:

• 7-11 hónapos csecsemők számára 10 μg/nap
• 1-17 éves gyerekek számára 15 μg/nap
• felnőttek számára, beleértve a várandós és szoptató nőket is, 15 μg/nap.

A hazai ajánlás az alábbi mennyiségeket javasolja Nemzetközi Egységben (NE) kifejezve, ahol 1 NE 0.025 μg D₃-vitaminnak felel meg:

• csecsemők számára napi 400-1000 NE
• gyermekek számára: 600-1000 NE
• serdülők számára: 800-1000 NE
• felnőttek és várandósok számára: 1500-2000 NE.

A D-vitamint fogyasztók aránya az elmúlt években jelentősen megemelkedett. Ez részben a D-vitamin-hiány globális elterjedtségére vonatkozó tudatosság növekedésével magyarázható. Másrészt, az elmúlt másfél év vonatkozásában szerepet játszhat az is, hogy elterjedt az a hír, miszerint a D-vitamin a koronavírus-fertőzéssel szembeni védekezésben is szerepet játszhat, csökkentheti a fertőződés kockázatát és javíthatja a betegség kimenetelét. Több publikáció is megjelent a témában, amelyek szerint az alacsony D-vitamin szint, illetve D-vitamin hiány növeli a SARS-CoV-2 fertőzés miatti kórházi kezelés és halálozás, (pl. Chiodini et al, 2021), illetve a súlyosabb lefolyás kockázatát (pl. Kaya et al, 2021). Ezen állításokat ugyanakkor nem sikerült minden kétséget kizáróan alátámasztani, ugyanis olyan kutatás is napvilágot látott, amely nem igazolta ezt a hatást.

A D-vitamin hiány szempontjából különösen érintettek lehetnek egyes csoportok, például az idősek, várandós és szoptató nők, illetve a csecsemők és kisgyermekek. Utóbbiak esetében ennek alapvetően az az oka, hogy a csecsemők kevesebb időt tölthetnek közvetlen napfénynek kitéve, illetve D-vitaminban gazdag ételeket sem nagyon fogyasztanak. Az anyatej tartalmaz D-vitamint, de nem olyan mennyiségben, amely a kisbabák napi igényét teljes mértékben fedezné. Az ő esetükben kiemelten fontos, hogy a vitaminpótlás biztonságos és jó minőségű, gyógyszertári körülmények között gyártott készítménnyel történjen.

Az elmúlt években a francia egészségügyi hatóságok több olyan esetről is értesültek, amikor kisgyermekeknél étrend-kiegészítők révén pótolták a D-vitamint. A túl nagy mennyiségű D-vitamin miatt súlyos hiperkalcémia (a vér megemelkedett kalciumszintje) lépett fel, így a gyermekek közül többen kórházi kezelésre szorultak kőképződéssel járó betegség vagy a veseszövetben történt kalcium lerakódás miatt (lithiasis / nefrokalcinózis).

Egy, az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat szerint az alapellátásban D-vitamin pótlás céljából felírt vények mintegy 40%-a továbbra is étrend-kiegészítőkre vonatkozott 2018-ban. Angliában, számos más országhoz hasonlóan, 2 fajta D-vitamin készítmény létezik: vannak a klinikumban is használt készítmények (medicinal products), amelyek célja a D-vitamin hiány megelőzése és kezelése, amelyekre a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok érvényesek, és vannak az étrend-kiegészítők, amelyek célja a táplálékforrásokból származó bevitel kiegészítése, és az általános élelmiszerjog rendelkezései vonatkoznak rájuk. A gyógyszerekre vonatkozó gyártási, minőség-ellenőrzési és címkézési szabályozási követelmények sokkal szigorúbbak, mint az étrend-kiegészítőkre vonatkozó előírások.

A D-vitamin étrend-kiegészítőkkel való pótlásakor nagyon fontos odafigyelni a megfelelő adagolásra és a szedési előírások betartására. Az étrend-kiegészítőben lévő D-vitaminra ugyanis nincs maximális mennyiség, így egyes készítmények a napi tolerálható felső beviteli szint (4000 NE/nap) többszörösét is tartalmazhatják. A már említett angliai vizsgálat során 11 étrend-kiegészítő és 2 gyógyszer-készítmény összetételét vizsgálták meg. A laboratóriumi vizsgálatok alapján kimutatták, hogy az étrend-kiegészítők D-vitamin tartalma akár 60%-kal is eltérhet a címkén feltüntetett értéktől, ami a beteg alul- vagy túladagolásának lehetséges kockázatát rejti magában. A vizsgálatba bevont termékeke alapján egyes étrend-kiegészítők a javasolt napi dózis többszörösét is tartalmazhatják, amelyek szedése hosszú távon egészségkárosító hatású is lehet. A két engedélyezett, gyógyászati célra szánt készítmény esetében a tényleges tartalom és a címkén feltüntetett mennyiség közötti eltérés jóval kisebb volt.

Az elemzés konklúziója szerint a D-vitamin készítményekre vonatkozó jelenlegi szabályozást felül kell vizsgálni a kockázatok minimalizálása és a fogyasztók támogatása érdekében, hogy megalapozott döntést hozhassanak a D-vitamin készítmények használatáról.

A hazai helyzetet tekintve egy 2021-es hír szerint a D-vitamin pótlására javasolt napi dózis nem változott, de az újdonság, hogy a szükséges mennyiségű vitamint – egészséges felnőtt 2000 NE vitaminigényével kalkulálva – akár heti egy alkalommal (14 ezer NE) vagy havi egyszeri adagban (60 ezer NE) is lehet pótolni. A szakemberek szerint ennél magasabb napi adagolásra nincs szükség, kivéve a súlyos COVID-19 betegség esetén, amikor a beteg a kórházi tartózkodás ideje alatt telítik a D-vitamin raktárát.

A hazai piacon is rengeteg olyan étrend-kiegészítő található, amelyek D-vitamint tartalmaznak. Az OGYÉI honlapján elérhető az étrend-kiegészítőkben felhasználható vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó főbb információk, illetve a 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, a felhasználható vegyületeiket és azt is meghatározza, hogy mennyi ezek minimális mennyisége a termék napi adagjában (a napi ajánlott bevitel 15%-a).

A fentiek fényében fontos, hogy a D-vitamin szükségletüket étrend-kiegészítővel fedezni szándékozó fogyasztók odafigyeljenek a megfelelő adagolásra, kerüljék a túlzott bevitelt, illetve a nem megbízható forrásból származó, például külföldi webáruházból rendelt termékeket. A csecsemők és kisgyermekek esetében mellőzzék az étrend-kiegészítők használatát, szorítkozzanak a gyógyszertári körülmények között gyártott készítményekre.