Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által 2021-ben kiadott jelentés felvázolja a világ sürgős problémáinak jelenlegi helyzetét és megoldási lehetőségeit. A jelentés szerint a Föld egyszerre három, önmagukban is jelentős válsággal küzd: az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleség csökkenésével és a környezetszennyezéssel, amelyek szorosan összefüggnek egymással, veszélyeztetve a jelenlegi és az eljövendő generációk jólétét. A jelentés rávilágít arra, hogy a jelenlegi fejlődési mód kimeríti a Föld véges kapacitásait az emberi jólét fenntartására. Az emberiség természethez való viszonyának átalakítása a fenntartható jövő kulcsa.
A környezet degradációja kedvezőtlen hatással lehet az élelmiszer- és vízbiztonságra is:
- Az élelmezési rendszer sebezhetőségének növekedése
- Csökkenő mezőgazdasági termelékenység
- A termények tápértékének csökkenése
- Alacsonyabb fogásmennyiség a halászatban
- Fokozott vízhiány
Emellett a szennyezett víz vagy élelmiszer okozta fertőzések és járványok, az állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok) súlyosbodásával, illetve az alultápláltság fokozódásával is számolnunk kell, ha nem változtatunk. Foglalkozni kell azokkal a problémákkal, amelyek növelik a zoonózisok kialakulásának kockázatát, így az élőhelyek pusztulásával, a vadon élő állatok kereskedelmével és az egyéb, ember és természet közötti kölcsönhatásokkal. Az “Egy egészség” megközelítést (One Health) – amelynek lényege, hogy az emberi egészség összefügg az állatok, a növények és a közös környezet egészségével – a döntéshozatal minden szintjén – a globális szintről a globális szintre a helyi szintig – alkalmazni kell.
Fenntartható politikákat, technológiákat és gazdálkodási gyakorlatokat kell bevezetni az egymással összefüggő mezőgazdasági-halászati-erdészeti-vízügyi-energetikai rendszerekben, tekintettel azok éghajlatra, biológiai sokféleségre és földterületre gyakorolt hatására.
Az élelmiszer- és vízpazarlás csökkentése kritikus fontosságú, ami a termelési és előállítási rendszerektől kezdve a raktározási és elosztási infrastruktúrán át az egyéni fogyasztási szokásokig számos területen változtatásokat igényel. A természettel együttműködő, a változásokhoz alkalmazkodó, a sokkhatásokkal szemben ellenálló és a környezeti hatásokat minimalizáló mezőgazdasági rendszerek kulcsfontosságúak az éhezés és az alultápláltság felszámolásához és az emberi egészséghez való hozzájáruláshoz. A fogyasztási szokások megváltoztatása szintén elengedhetetlen, ehhez azonban az üzleti és kulturális gyakorlatok, normák átalakítása is szükséges.
Az idei év jelmondata: “Fektess a bolygóba!” (Invest in the planet). A felhívás szerint mindenkinek megvan a maga szerepe a fenntartható jövő felé vezető átalakulásban. A szervezők összegyűjtöttek 52 ajánlást, amelyet a honlapjukon is közzétettek. A különböző szereplőkre vonatkozóan az ENSZ jelentés is tartalmaz javaslatokat:
- A kormányok nemzetközi együttműködés, szakpolitikák és jogszabályok révén vezethetik társadalmaink és gazdaságaink átalakítását.
- A magánszektor, a pénzügyi intézmények, a munkaügyi szervezetek, a tudományos és oktatási szervek és a média, valamint a háztartások és a civil társadalmi csoportok saját területükön kezdeményezhetnek és vezethetnek átalakításokat.
- Az egyének elősegíthetik az átalakulást azáltal, hogy megismerik a fenntarthatóságot, gyakorolják a saját szavazati és állampolgári jogaikat, megváltoztatják étrendjüket és utazási szokásaikat, nem pazarolják az élelmiszert, és erőforrásokkal, és csökkentik a víz- és energiafogyasztásukat.
Az Európai Unió a Zöld megállapodással (Green Deal) fektet be a bolygóba. Az EU célja, hogy 2050-re klímasemlegessé tegye a kontinenst, többek között azáltal, hogy:
- támogatja a biológiai sokféleséget különböző programokon keresztül
- növeli a megújuló energiák felhasználását
- betiltja az egyszer használatos műanyagokat
- fejleszti a körforgásos gazdaságot
- faültetéssel növeli az erdős területeket.