Az akvapóniában termesztett növények általában szennyezettebbek voltak, mint a hidroponikusan termesztett növények, míg a termesztő közegként használt víz esetében meglepően magasabb volt a hidroponikus rendszer szennyezettsége, az akvaponikus rendszerhez képest. Ezen túlmenően a cikóriában minden mikrobacsoport nagyobb mennyiségben volt jelen, mint az azonos termesztési rendszerben termesztett salátában. A kapott eredmények összefüggést mutattak ki egyes VOC-k és a mikrobiális csoportok eloszlása között a filoszférában, míg a 2-nonanon (pozitív fitostimuláló vegyület) és a saláta rizoszférájának anaerob bacilusai között pozitív összefüggésekre számoltak be néhány példát. A VOC-k többváltozós elemzése eddig a fajták alapján különböztette meg az egyes eltéréseket, azonban a termesztési rendszerek alapján történő értékelés újdonságnak tekinthető.

Összefoglalva, a két ökoszisztéma mikrobiális jellemzői a növényfajtától és a termesztési módtól egyaránt függtek, de további vizsgálatok szükségesek az akvaponikával termelt növényi élelmiszerek mikrobiális minőségét befolyásoló változók mélyreható vizsgálatához. Másrészt a VOC-k elemzése jobban összefüggött az egyes növényfajták mikrobiális közösségével, függetlenül a termesztési rendszertől.

A szerzők elmondása szerint ez a munka jelentheti az első lépést egy egyszerű módszer létrehozásában, amely egy egész ökoszisztémában található VOC-k értékelésén alapul, mint eszköz a hidroponikus és akvaponikus termesztésű zöldségek mikrobiális minőségének előrejelzésére, továbbá a különböző élelmiszertermékek (friss vagy főtt) rendeltetési helyének meghatározására, hogy megőrizzék biztonságukat és tápértéküket. A mikrobák sajátos szerepével mélyebben foglalkozni kell a populációs genomika értékelésén keresztül, hogy több ok-okozati kérdésre mutassunk rá, egy reprezentatív „holobiome” rendszer teljes környezetének nyomon követése és ellenőrzése érdekében.