A világnap jelentősége az elmúlt évek fejleményei, a koronavírus és a napjainkban kibontakozó majomhimlő járvány tükrében csak tovább fokozódott.

Becslések szerint az összes emberi betegség mintegy 60 százaléka állati eredetű, vagyis zoonózis, illetve az elmúlt évtizedekben azonosított új betegségek 75 százaléka is az. Jelenleg több mint 200 állatról emberre terjedő betegség ismert, például a veszettség, a pestis, a malária, a Zika-vírus és sorolhatnánk.

Zoonózist okozhatnak vírusok, baktériumok, paraziták és gombák is. A vírusok 76, a baktériumok 50, a gombák 38 százaléka képes állatról emberre is terjedni. Az általuk okozott betegségek lehetnek enyhe lefolyásúak vagy akár tünetmentesek is, de súlyos megbetegedésekhez vagy akár halálhoz is vezethetnek. A zoonózisok többféleképpen terjedhetnek, például fertőzött állatból készült élelmiszer (hús, tej, tojás) elfogyasztása révén, közvetlenül vagy közvetítő állatokon keresztül (pl. szúnyog- vagy kullancscsípés által), de a környezet révén is megfertőződhetünk (szennyezett víz, talaj).

A zoonózisok száma folyamatosan emelkedik és továbbiak felbukkanásával is számolni kell. Nem minden zoonózis válik világjárvánnyá, de a legtöbb pandémiát zoonózisok okozzák. A klímaváltozás, a biodiverzitás és a természetes élőhelyek számának csökkenése, stb. mind fokozza az újabb zoonózisok megjelenésének kockázatát.

A zoonózisok a mezőgazdaságban, társállatként és a természetes környezetben az állatokkal való szoros kapcsolatunk miatt világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. További probléma, hogy zavarokat okozhatnak az állati termékek élelmiszeripari és egyéb célú előállításában és kereskedelmében is.

A zoonózisok ellen az Egy Egészség (One Health) szemléletet alkalmazva kell védekeznünk, amely arra a megállapításra épül, hogy az emberi egészség függ az állatok és a környezet egészségétől is.