Az orosz-ukrán háború hatásai
A 2022. február vége óta tartó konfliktus komoly hatással lehet a világ élelmezés- és élelmiszerbiztonságára, több okból kifolyólag.

Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb szántóföldi növénytermesztői és exportőrei közé tartozik, különösen a búza, az árpa, a kukorica, és a napraforgómag tekintetében.

A háború által leginkább érintett agráripari termék a búza. Ukrajna a világ búzaexportjának 10%-át, Oroszország pedig a 20%-át adja. Az exportra kerülő ukrán búza zöme élelmezési célt szolgál, a vásárlók elsősorban a közel-keleti és észak-afrikai országok. A háború nem csak a betakarítást nehezíti meg, de a lerombolt közlekedési infrastruktúra miatt a szállítás is ellehetetlenül.

A két ország a kukorica- és a napraforgó termesztésben is globális szereplőnek számít. A globális kukoricaexport 17 százalékát Ukrajna és Oroszország adja. A napraforgó export szünetelése az étolaj árát növelheti tovább, illetve annak hiányához vezethet. Az élelmiszeripari szereplők a hiányzó napraforgó étolajat egyéb termékekkel, például repceolajjal helyettesíthetik.

A háború hatással van a műtrágya piacra is. Az orosz és ukrán export ezen a területen is jelentősnek számított a földgázból kinyert műtrágya-alapanyag, a nitrogén miatt. De egy másik nélkülözhetetlen összetevőnek, a káliumnak az exportjában is fontos szerepet tölt be a két ország, Fehéroroszországgal egyetemben, amelyet az oroszokkal vállalt szövetsége miatt szintén szankciókkal sújtottak.

Az ukrán és orosz források elapadása nyomán keletkező hiány pótolható, de csak évek alatt, így az érintett országok saját erőből csak részben tudják beszerezni a lakosság ellátást fedező mennyiséget. Az ukrán és az orosz export szünetelése minden érintett termék árának emelkedéséhez vezet.

A FAO becslése szerint, ha a háború következtében Ukrajna és Oroszország tartósan csökkenti az élelmiszerexportot, akkor az alultáplált emberek száma világszerte 8-13 millióval nőhet. Az élelmiszerhiány már most is akut Kelet-Afrikában, ahol a válságot megelőzően három évig tartó aszály uralkodott. Mivel Kelet-Afrika búzájának 90%-át Oroszországból és Ukrajnából importálja, az ENSZ Élelmezési Világprogramja arra számít, hogy Etiópiát, Kenyát, Szomáliát és Dél-Szudánt sújtja a legsúlyosabban az élelmiszerár-sokk.

Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ július 22-én állapodott meg a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az első gabonaszállítmányok 2022. augusztus elején hagyták el a kikötőket. Ezek a szállítmányok meghatározó szerepet játszanak az elsősorban Afrikát és Közel-Keletet sújtó élelmezési válság mérséklésében, illetve a búza és a kukorica világpiaci árának stabilizálásában. Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy az ukrán kikötői tárolókban eddig felhalmozott több millió tonna gabona elszállítására nem lesz elég idő az idei termés betakarítása és elraktározása előtt.


A háborúnak egyéb, elsősorban regionális szinten megjelenő hatásai is lehetnek, például az állategészségügyre. Az ellátási láncok, az állategészségügyi szolgáltatások és a felügyelet megszűnése hatással lesz a különböző állat- és zoonózisos betegségek korai felismerésére, megelőzésére és ellenőrzésére. A betegségek terjedésének kockázata Ukrajnában és a szomszédos országokban magas, ezért az érintett országoknak összehangolt és célzott, kockázatalapú ellenőrzési intézkedéseket szükséges bevezetni.


A leírt hatások a jelenlegi helyzeten alapulnak, és csak az aktuális és a következő gazdasági évre vonatkozó háborús hatásokkal számol. Amennyiben a háború 2022 után is folytatódik, az tovább súlyosbíthatja a világot sújtó élelmezési válságot, illetve hosszabb távon is hatással lehet az élelmiszerárak alakulására.

Frissítés

2023 júliusáig közel 33 millió tonna mezőgazdasági áru hagyta el Ukrajnát a fekete-tengeri gabonakezdeményezésnek köszönhetően. A kezdeményezés keretében szállított búza 65%-a fejlődő országoknak jutott, többek között az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) humanitárius műveletein keresztül. Ukrajna a WFP legnagyobb búzabeszállítója volt 2022-ben; a Világprogram globális szemesbúza-beszerzésének több mint felét biztosította.

2023 júliusában Oroszország úgy döntött, hogy megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, újra veszélyeztetve egyes országok élelmezésbiztonságát.

Az ukrán gabonaexportról további információk érhetők el például ezen a honlapon, ahol az exportált áruk termékek szerinti és célország szerinti megoszlása is nyomon követhető, továbbá a háború élelmiszerárakra gyakorolt hatásáról is szó esik.

Hírlevél feliratkozás