A müzli egy változatos összetételű, rostokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat és számos más hasznos anyagot tartalmazó termék. Hasznossága abban rejlik, hogy általában egész, hántolatlan gabonaszemeket tartalmaz, amelynek köszönhetően táplálkozási értéke igen magas. A müzli gazdag B és E vitaminban, valamint vasban, magnéziumban és kalciumban. A rost lassítja az emésztést, ami jóllakottságot eredményez, továbbá serkenti a bélmozgást, valamint gátolja a zsírok felszívódását. A zabkorpa béta-glukánt tartalmaz, mely akár 10%-kal is csökkentheti a koleszterinszintet. Az egyszerű és összetett szénhidrátok egyensúlya megakadályozza a vércukorszint kilengéseit.

Ahogy az más élelmiszereknél is javasolt, a teljes magvak és müzli fogyasztásánál is érdemes odafigyelni a mértékletességre. A müzli jótékony hatását akkor élvezhetjük, ha természetes és kiegyensúlyozott az összetétele. A boltokban készen kapható müzlik ízesítés céljából tartalmazhatnak például mézet, kókuszpelyhet, csokoládét vagy egzotikus gyümölcsöket. A legelőnyösebb, ha a müzli édes ízét csak a szárított gyümölcsök adják. A müzliben lévő egzotikus gyümölcsök kéntartalmú tartósítószerekkel kezeltek lehetnek, ami arra érzékeny fogyasztóknál okozhat problémákat.

A magvak fontos forrásai az élelmiszerek közvetítette szennyezőanyagoknak is, melyek közül a legfontosabbak a mikotoxinok (aflatoxin B1, ochratoxin A, fumonizin B1, deoxinivalenol, zearalenon), toxikus fémek (arzén, kadmium, ólom), valamint a feldolgozás során keletkező akrilamid. A teljes magvak általában több szennyezőanyagot tartalmaznak a finomított termékeknél. A magvak szennyezőanyag tartalma nagyrészt környezeti eredetű, pl. a levegőből, porból, talajból, vízből, rovaroktól, rágcsálóktól és más állatoktól, vagy a tárolás és szállítás során, a feldolgozó berendezésekből származhat. A mikotoxinok gyorsan fellépő akut mérgezést, vagy krónikus esetben, a hosszú időn át fennálló bevitel eredményeként akár visszafordíthatatlan tüneteket okozhatnak. Bevitelük semmilyen mennyiségben nem kívánatos az emberi szervezet számára. A hosszútávú expozíció jó jelzője lehet a vizeletben megtalálható metabolitok mennyisége. Egy osztrák felmérésben 85 gyermek vizeletében található szennyezőanyagokat és metabolitokat vizsgáltak. A 30 vizsgált mikotoxinból és metabolitból 8 anyagot mutattak ki vizeletben (legnagyobb mennyiségben deoxinivalenolt).

Egy cseh kutatásban a müzlik kedvelt alapanyagának, a zabpehelynek mikotoxin tartalmát vizsgálták, és Fusarium, Alternaria, Aspergillus és/vagy Penicillium eredetű mikotoxinokat is kimutattak benne. A 20 vizsgált termékben 16 különféle toxint mutattak ki.

A Michigani Egyetem kutatói 2017-ben a napraforgó mag aflatoxin tartalmáról számoltak be. A napraforgó mag fogyasztása az E vitamin gyulladásgátló, szabadgyökellenes hatása miatt ajánlott. Bizonyos termények aflatoxin szennyezettsége már jól ismert, de ez a tanulmány az elsők között számolt be a napraforgómag érintettségéről.

A teljes magvak ugyanakkor több tápanyagot is tartalmaznak, melyek akár csökkenthetik is a szennyezőanyagok hatását. Egyes kutatások azt sugallják, hogy a magvak vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalma potenciális védőhatást fejthet ki a mikotoxinokkal és különösen a toxikus fémekkel szemben.

A fogyasztó is tehet azért, hogy csökkentse a teljes magvak fogyasztásából származó szennyezőanyag bevitelét, pl. az általános higiéniai szabályok betartásával, valamint a termékek lejárati idejének figyelésével, mellyel csökkenthető a rosszul tárolt, penészes termék fogyasztásának valószínűsége.

Hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez egy változatos, egészséges, tápanyagban gazdag ételeket, pl. teljes magvakat és probiotikumokat is tartalmazó étrend követésével. A teljes magvak szennyezőanyag tartalmából származó kockázatok nem haladják meg azok ismert táplálkozási előnyeit, azonban ezen termékek fogyasztását sem javasolt túlzásba vinni.