A 2020-as EU-s Farm to Fork stratégia alapján 2030-ra a legveszélyesebb peszticidek felhasználásának felére kellene csökkennie. Az eladások alapján az Európai Bizottság 12%-os csökkenést jelentett 2015-ről 2019-re. A PAN jelentése azonban más indikátorokat használ, a tagállamok monitoring eredményei alapján készült gyümölcsökön és zöldségeken megtalálható szermaradék értékek adatbázisait elemzi, ami a fogyasztók tényleges kockázatát sokkal jobban jellemzi, mint az eladási mennyiségek.

A jogi szabályozások alapján a legveszélyesebb, 1107/2009/EK rendelet alapján „a jövőben helyettesítendő anyagokat tartalmazó növényvédő szerek” csoportjába tartozó peszticidek mennyiségének 2011 óta csökkenni kellene, a tagállamok ugyanis kötelesek biztonságosabb alternatívákkal helyettesíteni ezeket. A jelentés alapján azonban ezen peszticidekkel való szennyezettség mértéke növekedett egészen 2019-ig. Néhány kiemelt eredmény a jelentésből:

• a kiwi minták mintegy harmada (32%, míg 2011-ben csak 4%), míg a cseresznye minták mintegy fele (2011-ben 22%) volt szennyezett a legveszélyesebb peszticidekkel 2019-ben.
• 2019-re a körte minták 87%-a (Belgium) illetve 85%-a (Portugália) volt szennyezett legalább eggyel a legveszélyesebb kategóriába tartozó peszticidek közül, ugyanígy a spanyol cseresznyeminták 74%-a, az olasz zellerminták 85%-a.
• 2019-ben a legveszélyesebb peszticidekkel szennyezett gyümölcs- és zöldségminták aránya összességében 8.8%-kal nőtt a 2015-2017-es időszakhoz képest.

Az eredmények fontos problémára hívják fel a figyelmet, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az elemzés a szennyezett minták arányára hívja fel a figyelmet és nem terjed ki a szennyezettség mértékére, tehát a jelentésből nem derül ki, hogy a fogyasztói egészséget veszélyeztető mértékben, vagy a toxikológiai küszöbértékeket, határértékeket nem meghaladó koncentrációban vannak-e jelen a hatóanyagok a mintákban.