Az alábbiakban az algák fogyasztásával kapcsolatosan feltárt hírek rövid összefoglalóit olvashatják.

Küzdelem az élelmezésbiztonságért

Az EU Akvakultúra Tanácsadó Testülete (AAC) a tengeri algák akvakultúrájának előmozdítását javasolta Európában, hivatkozva az általa elérhető számos előnyre, például az élelmiszer-, takarmány- és ipari felhasználásra szánt biomassza új forrására. A termelési folyamat emellett előnyös az ökoszisztéma szempontjából is, például tápanyag- és szén-dioxid-nyelőként, élőhelyként a tengeri mikrovilág és a halak számára. A tengeri moszat termesztése a biológiai sokféleséghez is hozzájárulhat. Az európai tengeri moszattermelés kiterjesztése érdekében az Európai Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia a tagállamok számára arról, hogy miként alakítsanak ki jogi keretet az új tengeri moszatfarmok létesítésére és a meglévőek bővítésére. További prioritás az optimális termőhelyek azonosítására, a termesztési technológiák optimalizálására és a gazdaságok irányítására vonatkozó protokollok kidolgozása. Egy uniós tanúsítási szabvány felgyorsíthatná a jelzett fejlődést, növelhetné az új élelmiszer/összetevő iránti bizalmat, és támogatná az importált termékekkel szembeni egyenlő versenyfeltételeket. Az AAC tervezi egy nyomon követési dokumentum elkészítését, amely tartalmazza az Európában tenyészthető fajok listáját, az ilyen jellegű termelés piaci lehetőségeinek listáját, valamint a tengeri moszat akvakultúra által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

Fenntarthatóság vs. élelmiszerbiztonsági kockázatok

Ez a szisztematikus áttekintő tanulmány a tengeri moszat mint új élelmiszerforrás fogyasztásával kapcsolatos lehetséges kockázatokat vizsgálja. Mivel világszerte 2 milliárd ember élelmiszerbiztonsága közepesen vagy súlyosan bizonytalan, a fenntartható és innovatív élelmiszerforrások iránti igény gyorsan növekszik. Az olyan új élelmiszerek, mint a tengeri alga, segíthetnek enyhíteni a globálisan fenyegető élelmiszerforráshiányt. Míg mikrobiológiai, allergén és fizikai kockázatok tekintetében nem találtak jelentős kockázatokat, az algák nehézfémeket halmozhatnak fel, ha szennyezett területeken gyűjtik be őket. A tengeri algák ellenőrzött környezetben történő termesztése segíthet elkerülni ezt a kockázatot, de rendszeres ellenőrzésekre van szükség a nehézfémek szintjének nyomon követéséhez. Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak sürgősen meg kell határozniuk az algák fogyasztásának biztonsági szintjeit, hogy biztosítsák, hogy az algák ne jelentsenek kockázatot az emberi egészségre. Mivel a világ népessége 2050-re várhatóan megközelíti a tízmilliárd főt, és az előrejelzések szerint 2100-ra még nagyobb növekedés várható, a fenntartható és innovatív élelmiszerforrások iránti igény sürgetőbb, mint valaha.

FAO jelentés az alga élelmiszerbiztonsági útmutatóiról

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet és az Egészségügyi Világszervezet jelentést tett közzé, amely kiemeli a tengeri moszatokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági iránymutatás fontosságát. A jelentés áttekinti a vadon élő és az akvakultúrában termesztett tengeri moszatokkal kapcsolatban jelenleg rendelkezésre álló élelmiszerbiztonsági információkat, és további vitákat és nemzetközi iránymutatást javasol. Bár a tengeri moszatok fogyasztásával kapcsolatos megbetegedések és halálesetek ritkák, a korlátozott adatok aggodalomra adnak okot a lehetséges veszélyekkel, például a kémiai, mikrobiológiai, fizikai és allergén veszélyekkel kapcsolatban. Az ajánlások között szerepel a tengeri moszatfogyasztási adatok gyűjtése és értékelése, a tengeri moszatból készült élelmiszerek és takarmányok biztonsági kockázatainak nyomon követése, valamint a tengeri moszatok releváns veszélycsoportjaira vonatkozó kockázatértékelés elvégzése. A jelentés azt is taglalja, hogy ezen ajánlások követése elősegítheti a Codex nemzetközi szintű iránymutatásainak vagy szabványainak, valamint regionális és/vagy nemzeti jogszabályoknak a kidolgozását. A tengeri moszat termelése az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott, a globális kereskedelem csak 2019-ben 5,6 milliárd USD-t tesz ki. A tengeri moszat iránti kereslet várhatóan tovább növekszik, mivel a népesség növekszik, és fenntartható élelmiszertermelési módokat keresnek. Számos tényező befolyásolhatja a veszélyek jelenlétét a tengeri moszatokban, beleértve a tengeri moszatok típusát, fiziológiáját, a termesztő vizeket, a betakarítási módszereket és a feldolgozást. Ezen ajánlások elkészítésével olyan szabványok és útmutatók dolgozhatók ki, amelyek biztosítják a tengeri algák élelmiszer- és takarmánycélú termelését, feldolgozását és felhasználását, miközben védik a fogyasztók egészségét.

Jód és az algafogyasztás

Szisztematikus áttekintő tanulmány készült a barna algákban található jóddal kapcsolatos rendelkezésre álló nemzetközi kutatások alapján, arra összpontosítva, hogy mennyi jódot vesz fel a szervezetünk, és mennyi tűnik el belőle, amikor ételként készítik el. A kutatók megállapították, hogy az emberekkel és egyéb állatfajokkal végzett vizsgálatok eredményei nagyon eltérőek, a biológiai hasznosulás 31 és 90 százalék között változott. A meglehetősen sok jódot tartalmazó algafajoknál, mint például a cukormoszat és a kombu, a biológiai hasznosulás közepes vagy magas volt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a feldolgozás csökkentheti a jódtartalmat, de ennek mértéke a barna alga fajától és az alkalmazott feldolgozási módszertől függ. Ha például a hínárt megfőzzük vagy blansírozzuk, a jód 10 és 94 százaléka eltűnik. Egyes algafajok és -termékek több ezerszer annyi jódot tartalmazhatnak, mint más típusú élelmiszerek. A jód többféle formában létezik, és a különböző algafajok a jód különböző kémiai fajtáit tartalmazhatják, ami befolyásolhatja a biológiai hasznosulást.

Antibiotikus rezisztencia elleni küzdelem

A Teagasc nevű kutatószervezet azt vizsgálja, hogy a tengeri moszat milyen lehetőségeket rejt magában az élelmiszereket vagy kórházakat megfertőző baktériumok elpusztítására, miután a hagyományos antibiotikumok hatástalanná váltak, mivel a baktériumok ellenállóvá váltak velük szemben. A kutatók az ír tengeri moszatot tanulmányozzák, hogy elemezzék a baktériumok elpusztításában rejlő potenciálját – a belőle származó vegyületeket potenciálisan antibiotikus gyógyszerként lehetne használni. A kutatás elengedhetetlen a “szuperbaktériumok” okozta jelentős veszély elleni védekezésben.