Természet nélkül nincs gazdaság. Ez végre világviszonylatban is tudatosulni látszik a vállalkozásokban és egyéb szereplők körében. Azonban a politikusok, különösen a globális vezetők, nem foglalkoznak kellőképpen a kérdéssel, és nem hozzák meg a szükséges politikai intézkedéseket.

A biodiverzitás növelését tartják a fő fegyvernek a globális felmelegedés elleni küzdelemben, mivel egyben a természetes szén-dioxid-elnyelők védelmét is jelenti. Ennek elmulasztása esetén hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul fel, és a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 fokon belüli tartásának célja gyorsan elveszik. Ugyanakkor védik a világ ökoszisztémáit és a bennük lévő sokszínű életet is.

Bármerre nézünk, mindenütt láthatók a biológiai sokszínűség csökkenésének jelei. A Föld bolygó jelenleg a hatodik tömeges kihalást éli át, az elsőt, amelyet emberi tevékenység okoz.

Ennek fő oka a föld, a víz (óceánok és édesvíz) és az energiafelhasználás, azaz a fosszilis tüzelőanyagok nem fenntartható használata, az éghajlatváltozás pedig csak fokozza a folyamatot. Más problémák, mint például a fajok túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés és az invazív, nem őshonos fajok terjedése szintén ebbe az irányba hatnak.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió “vörös listáján” a világ több mint 150 000 szárazföldi, édesvízi és tengeri növény-, állat- és gombafajának 28 százaléka veszélyeztetettnek, kritikusan veszélyeztetettnek, veszélyeztetettnek vagy kihalással fenyegetettnek minősül. Ez 42 000 fajt jelent. És ebben nincs benne az a rengeteg faj, amelyet nem figyelnek meg; különösen sok rovar.

A Föld vadon élő állat- és növényvilágának populációja átlagosan 69 százalékkal csökkent alig 50 év alatt. Még ha a pusztításnak most véget is vetnénk, a becslések szerint hétmillió évbe telne, mire a természeti világ helyreállna.

Az ENSZ Biodiverzitás Konferenciája a biológiai sokféleséggel kapcsolatos legfontosabb összejövetel. Legutoljára 2022. decemberében került sor az eseményre, amelyen a résztvevők egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amelyet a biológiai sokféleség veszélyes csökkenésének kezelése és a természetes ökoszisztémák helyreállítása szempontjából kulcsfontosságúnak tartanak. Ez az úgynevezett “Kunming-Montreal globális biológiai sokféleség keretrendszer” (GBF), amely négy célt és 23 célkitűzést fogalmaz meg, amelyek az évtized végéig megvalósítandók.

A 2030-ra kitűzött globális célok között szerepel:

• A világ földterületeinek, belvizeinek, part menti területeinek és óceánjainak legalább 30%-a hatékony megőrzése és kezelése, különös tekintettel a biológiai sokféleség, valamint az ökoszisztéma működése és szolgáltatásai szempontjából különösen fontos területekre. A GBF prioritásként kezeli a védett területek ökológiai szempontból reprezentatív, jól összekapcsolt és méltányosan irányított rendszereit és más hatékony területalapú természetvédelmi rendszereket, elismerve az őshonos és hagyományos területeket és gyakorlatokat. Jelenleg a világ szárazföldi és tengeri területeinek 17%-a, illetve 10%-a áll védelem alatt.
• A leromlott szárazföldi, belvízi, part menti és tengeri ökoszisztémák legalább 30%-ának helyreállítása befejeződött vagy folyamatban van.
• A biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedő jelentőségű területek, beleértve a magas ökológiai integritású ökoszisztémákat is, elvesztését közel nullára csökkenteni.
• A globális élelmiszer-pazarlás felére csökkentése, valamint a túlfogyasztás és a hulladéktermelés jelentős csökkentése.
• A felére csökkentsük mind a felesleges tápanyagokat, mind a peszticidek és a rendkívül veszélyes vegyi anyagok által jelentett általános kockázatot.
• A prioritást élvező invazív idegen fajok betelepítésének megakadályozása, és más ismert vagy potenciális invazív idegen fajok betelepítésének és megtelepedésének legalább felére való csökkentése, valamint az invazív idegen fajok felszámolása vagy visszaszorítása a szigeteken és más prioritást élvező területeken.
• A nagy és transznacionális vállalatok és pénzintézetek kötelezése arra, hogy figyelemmel kísérjék, értékeljék és átlátható módon tegyék közzé a biológiai sokféleségre gyakorolt kockázataikat, függőségeiket és hatásaikat működésük, ellátási és értékláncuk, valamint portfóliójuk révén.

Ilyen intézkedések nélkül a jövőben tovább fog gyorsulni a fajok kihalásának globális üteme, fokozva az ezzel együtt járó egyéb problémákat is, lásd például a biodiverziás csökkenése és a zoonózis betegségek terjedése közötti összefüggésről szóló írásunkat.