A londoni Kew-i Királyi Botanikus Kert szakértői olyan élelmiszer alapanyagokra vadásznak, amelyek a jövőben is megfelelő étrendet biztosíthatnak számunkra. Az éghajlatváltozás súlyosan növeli az „élelmiszer-sokk” kockázatát, erre akkor kerül sor, ha a termés tönkremegy, az alapvető élelmiszerek árai pedig gyorsan emelkednek világszerte.

A fogyasztott élelmiszerek diverzifikálása megoldást nyújthat az éhezés enyhítésére is, a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is. A világszerte 7000 ehető növény közül mindössze 417-et termesztenek és használnak széles körben élelmiszerként. A fennmaradó több ezer ehető növényfajból, amelyeket a Föld egyes részein fogyasztanak, a tudósok kiválasztottak néhányat, amelyek megoldást jelenthetnek a jövő globális kihívásaira.

A pandanus (Pandanus tectorius) egy kis fa, amely a csendes-óceáni szigetektől a Fülöp-szigetekig a partmenti területeken nő. A leveleket Délkelet-Ázsia nagy részén édes és sós ételek ízesítésére használják, míg az ananászszerű gyümölcs nyersen vagy főzve fogyasztható. A pandanus fa elviseli a kihívást jelentő körülményeket, beleértve a szárazságot, az erős szelet és a sópermetet.

A bab vagy a hüvelyesek a „jövő táplálékai”. Olcsóak, magas a fehérje- és B-vitamin-tartalmuk, és sokféle környezethez alkalmazkodnak az óceánpartoktól a hegyek lejtőiig. 20 000 hüvelyesfaj létezik a világon, de mi csak egy maréknyit használunk. A morama bab (Tylosema esculentum) Botswana, Namíbia és Dél-Afrika egyes részein alapvető élelmiszer, ahol a babot kukoricával megfőzik vagy porrá őrlik, hogy zabkását vagy kakaószerű italt készítsenek. Nem minden hüvelyes ehető, de a szakértők a különböző fajok tulajdonságait kutatják, hogy kiderítsék, melyik szolgálhat számunkra táplálékként.

A fűfélékből származó gabonafélék szintén hatalmas változatossággal bírnak, több mint 10 000 fajjal – ami rengeteg lehetőséget kínál új élelmiszerek előállítására. A Fonio (Digitaria exilis) egy tápláló afrikai gabonaféle, amelyet kuszkusz, zabkása és italok készítésére használnak. Helyi kultúrnövényként termesztve a növény elviseli a száraz körülményeket.

A „hamis banán” (Ensete ventricosum) a banán közeli rokona, de csak Etiópia egy részén fogyasztják. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, zabkása, kenyér készítésére használhatók. A tanulmányok azt sugallják, hogy az abesszin banán több mint 100 millió ember táplálására képes a felmelegedő világban.