A chytrid gombák, a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) és a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal), drasztikus kétéltűpopuláció-csökkenést okoztak. A Bd a bőr működését zavarja meg, ami chytridiomycosishoz vezet, amely betegség letargiával, homeosztatikus zavarokkal és bőrfekélyekkel, akár elhullással jár együtt. A Bsalt amelyet először európai szalamandrákban írtak le, különösen veszélyes azon fajok számára, amelyeknek korlátozott az immunvédelmük. A Bd gombák által okozott megbetegedés pedig önmagában több mint 500 kétéltűfaj állománycsökkenéséhez vagy kihalásához járulhatott eddig hozzá. Hasonlóképpen, az Ophidiomyces ophiodiicola, amely a kígyók gombás betegségét (SFD) okozza, a bőrszövetet támadja meg, fekélyeket, varasodást és szisztémás fertőzéseket is okozva, amelyek hatását súlyosbítják a környezeti tényezők stressz kiváltó hatása, például az élőhelyvesztés és a szennyezés.

A gombák fennmaradnak a környezetben és különböző mechanizmusok révén terjednek. A Bd és a Bsal olyan zoospórákat képeznek, amelyek a vízben és talajban sokáig életben maradnak, elősegítve a populációk közötti terjedést. Az Ophidiomyces közvetlen érintkezés útján terjed fertőzött egyedekkel vagy szennyezett környezettel indirekt módon. A kétéltűek és hüllők globális kereskedelme szintén hozzájárul a kórokozók széles körű terjedéséhez, ami szigorúbb járványvédelmi intézkedések szükségességét jelzi és hangsúlyozza.

A kétéltűek és hüllők pusztulása ökológiai láncreakciót is elindíthat. A kétéltűek szabályozzák a tápanyagkörforgás és az energiaáramlás egy jelentős hányadát, míg a hüllők kulcsfontosságú fajokként befolyásolják a ragadozó-zsákmány dinamikát és a magterjesztést a természetben.

Ezen fertőző betegségek által keltett fenyegetések kezelése korai detektálási módszereket, például környezeti DNS és kvantitatív PCR alkalmazását is igényli a kórokozók nyomon követésére. A karanténintézkedések, a kórokozószűrés és az élőhelymegőrzés alapvető fontosságúak a kár mérséklésében. Az optimális környezeti feltételek fenntartása csökkentheti a kórokozók terjedését és erősítheti a gazdaszervezetek immunvédelmét. A gombás kórokozók biológiájával kapcsolatos folyamatos kutatások elengedhetetlenek a hatékony kezelések, például gombaellenes szerek és potenciális vakcinák fejlesztéséhez, amelyek további védelmet jelenthetnek.

A gombás betegségek komoly fenyegetést jelentenek a kétéltűek és hüllők biodiverzitására, és súlyos ökológiai következményekkel járhatnak. Ezen kihívások kezelése átfogó megközelítést igényel, amely magában foglalja a megfigyelést, a járványvédelmet, az élőhelyvédelmet és a folyamatos kutatómunkát a fenyegetések mérséklése és a biodiverzitás jövőbeni megőrzése érdekében.