Anisakis paraziták növekvő száma

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a halakban leggyakrabban előforduló Anisakis paraziták száma. A növekvő trendet, melyet a hamisítások tovább erősíthetnek, több tanulmány is alátámasztja, például: Fiorenza et al. (2020) vagy Kent et al.(2020).

Először azonosították a szintén Anisakis nemzetségbe tartozó Sulcascaris sulcata parazitát ehető fésűkagylóban, amely alapvetően a tengeri teknősökben előforduló parazita. A fonálféreg lárváját az Észak-Adriai tengerből gyűjtött Pecten jacobeus és Aequipecten opercularis fajokban azonosították.

Kalmárfélék térhódítása

Míg a klímaváltozás, a környezetszennyezés és a túlhalászás a tonhal, tőkehal és kardhal populációk számát csökkenti, addig a kalmárfélék egyre inkább elterjednek. Az Illex coindentii nevű sebeskalmár fajnak például már az Északi-tenger is élőhelye. A kalmárfélék gyorsan nőnek és rövid az életidejük, ezáltal könnyen adaptálódnak a változó környezethez relatíve rövid idő alatt. A jövőbeli populációdinamikákat nehéz megjósolni, de egyéb halfajok száma szintén csökkenhet, a ragadozó halak pedig ökológiai előnyhöz juthatnak a kalmárfélék számának növekedésével.

Vibrio fertőzések számának növekedése

A CLEFSA (CLimate change and Emerging risks for Food SAfety) projekt keretein belül került bemutatásra a Vibrio fertőzések kérdésköre, melyek száma Európán belül egyre növekszik a klímaváltozás, ezen belül főként a hőmérséklet emelkedése és az esőzések miatt. A Vibrio fajok partmenti vizekben fordulnak elő világszerte és emésztőrendszeri tüneteket okoz embereknél. A Vibrio spp. terjedése a tengervízben erősen függ a meleg víz jelenlététől. A Balti-tengeren már jelentős mértékben megnőtt a Vibrio fajok mennyisége, valószínűleg az alacsony sótartalom miatt. Jellemzően sebfertőzésként fordulnak elő megbetegedések, de az élelmiszer általi fertőzések sem kizárhatók nyers hal, vagy kagyló fogyasztása által.

Korábban is voltak jelei a Vibrio fajok klímaváltozás miatti terjedésének. 2015-ben Anglia déli partjainál vett kagyló mintákban Vibrio fajok és tetrodotoxin (TTX) jelenlétét mutatták ki, amire mérsékelt vizekben azelőtt nem volt példa. A TTX egy baktériumok által termelt természetben előforduló tengeri toxin, ami akár halálos is lehet. 2015 előtt főleg magas tengeri hőmérsékletű régiókban mutatták ki, pl. Új-Zéland, Japán, főleg gömbhalban. A megjelenése európai kagylókban jelzés volt arra, hogy a tengerek felszíni hőmérsékletének emelkedése új toxinok megjelenéséhez vezethetnek az európai vizekben. TTX-re 2017-ben állapított meg az EFSA 0,25 μg/kg tt akut referencia dózist.

Domoiksav okozta mérgezések

A domoiksav nevű toxint algák (pl. Pseudo-nitzschia) termelik a tengerekben, egyelőre a Csendes-óceánt érintő esetek kerültek napvilágra, azonban a klímaváltozás miatt, az ártalmas algavirágzások is gyakoribbá válhatnak a jövőben, így több ilyen esetre lehet majd számítani.

A domoiksav eddig főleg a kagylófogyasztáshoz kötődően okozott mérgezést, azonban más tengeri állatokban is kimutatták már, pl. rákok, illetve egyéb tengeri állatok, pl. bálnaborjúk pusztulásával is kapcsolatba hozták már.