A krími-kongói vérzéses lázat (CCHF) egy zoonózisos vírus okozza, amely látszólag tünetmentesen terjed az állatokban, de komoly veszélyt jelenthet az állatokra és az emberre is egyaránt. Ez a betegség általában nem-specifikus influenzaszerű megbetegedésként kezdődik, és egyes esetekben súlyos, életveszélyes vérzéses szindrómává alakul.

A krími-kongói vérzéses láz vírusa (CCHFV) széles körben elterjedt a keleti féltekén. Azonban éveken át terjedhet anélkül, hogy felismernék, mivel a szubklinikai fertőzések és az enyhe esetek viszonylag gyakoriak, és a szórványos, súlyos eseteket tévesen diagnosztizálhatják vérzéses betegségként, amelyet más organizmusok okoztak. Az elmúlt években a CCHFV jelenlétét több olyan országban azonosították, ahol korábban még nem fordult elő.

A CCHFV széles körben elterjedtek Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, valamint előfordul Európa déli területeinek egy részén és Kelet-Európa egyes részein is. Valószínűsíthető, hogy ez a vírus csak ott marad fenn, ahol a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok megtelepedtek. Európában és Ázsiában a jelenlétére vonatkozó bizonyítékokat találtak. Spanyolország, Portugália, Magyarország, Románia, Bulgária, Ukrajna, Koszovó, Albánia, Macedónia, Dél-Oroszország, Mongólia, Kazahsztán és Üzbegisztán területéről is jelentették már, bár humán klinikai eseteket nem dokumentáltak mindegyik országban.

A klímaváltozás a számos, már ismerősen hangzó természeti változás mellett az élőlények vándorlását is eredményezi. Ennek oka viszonylag egyszerű: az a klíma, amely egy adott faj számára ideális, csak a Föld egy bizonyos sávjában van jelen. A globális éghajlatváltozás épp ezeknek a sávoknak a határait tolja el, így régebbi élőhelyek vesznek el, miközben újak jelennek meg. Ez elkerülhetetlenül együtt jár a különféle fajok vándorlásával, melyek között akár veszélyesek is lehetnek. Ennek a hatásait és a mértékét nehezen lehet megjósolni – sajnos azonban az Európát is érintő folyamat már elkezdődött.

Az elmúlt néhány évben többször is megjelent már a hír a sajtóban, hogy a CCHF potenciális terjesztőjét találták meg Magyarországon. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont lakossági kullancsfigyelő rendszerének köszönhetően már több esetben is sikerült beazonosítani a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsból néhányat. A kullancsfigyelő projektben a kutatók a citizen science módszerével vizsgálják a hazánkban is egyre gyakrabban előforduló kullancsok megtelepedését. Az eddig beérkezett kullancsfajok közül kétségkívül a Hyalomma kullancs a legfigyelemreméltóbb.

Az egyik esetet egy Vas megyei településen egy kutya tulajdonos észlelt egy nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt. A másik azonosított példányt Bács-Kiskun megyében találták. Valószínűsíthető, hogy a vándormadarak is szerepet játszhatnak a kullancsok régiók közötti terjesztésében.

Ahhoz, hogy a Magyarországon újonnan megjelenő kórokozók ellen védekezni tudjunk, fontos tudni, hogy ezek a fajok milyen mértékben vannak jelen az országban. További információkért vagy lakossági bejelentés tételéhez látogasson el a Kullancsfigyelő weboldalára.