Ezen jelenséghez több tényező is hozzájárul, köztük a népességnövekedés, az egyre növekvő élelmiszerfogyasztás — különösen a húsfogyasztás — és az antibiotikumok túlzott használata. Az antibiotikumok széles körű alkalmazása az emberi és állatgyógyászatban, valamint a kolisztin (egy polimixin antibiotikum) kiterjedt használata az állatorvosi gyakorlatban elősegítette a kolisztinrezisztens gének, például az mcr-1 kialakulását. Ezek a gének valószínűleg kínai sertéstelepekről származnak, de azóta világszerte elterjedtek. Emellett egyértelmű összefüggés mutatkozik az antimikrobiális szerek (túlzott) alkalmazása (AMU) és az AMR között mind állati, mind pedig emberi környezetben.

A legnagyobb aggodalomra okot adó baktériumok közé tartozik a karbapenemrezisztens Acinetobacter baumannii, a harmadik generációs cefalosporinra rezisztens Escherichia coli törzsek és az oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus fajok. Ezen baktériumok jelenléte és elterjedése szoros összefüggést mutat az AMU-val.

A globális trendek alapján előrejelezhető, hogy az állatgyógyászati antimikrobiális szerek használata a jövőben növekedni fog, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ennek következtében a kolisztin rezisztens baktériumok gyakorisága is növekedni fog. Számos európai, illetve globális jelentés hangsúlyozza a kolisztin rezisztencia és az AMR elleni fellépés szükségességét, amelyhez elengedhetetlen az Egy Egészség (One Health) megközelítés — a holisztikus, multidiszciplináris stratégia — alkalmazása.

Örömteli, hogy néhány országban az elmúlt években jelentős mértékben csökkent az AMU, beleértve a kolisztin használatát is, bár országonként jelentős eltérések tapasztalhatók.

Az AMR-rel kapcsolatos folyamatos kihívások kiemelik a globális együttműködés fontosságát a további terjedés megakadályozása érdekében. E probléma kezelése erős nemzetközi együttműködést és az AMU csökkentésére irányuló folyamatos elkötelezettséget igényel az összes érintett ágazatban.