2018-ban a DTU Food (National Food Institute, Technical University of Denmark) kutatói publikáltak egy tanulmányt arról, hogy az éttermekben kínált és a helyi piacokon megvásárolható ehető virágok biztonságosak-e a fogyasztók számára. A dán hatóság 150 éttermet és élelmiszer előállítót ellenőrzött.

23 különböző olyan növényt azonosítottak, melyeket fogyasztanak:

• kilenc virágban található toxikus vagy potenciálisan mérgező összetevő:
  • Közönséges cickafark (Achillea millefolium),
  • Borágó (Borago officinalis),
  • Terjőke kígyószisz (Echium vulgare),
  • Seprűzanót (Cytisus scoparius),
  • Erdei sárgaárvacsalán (Lamium galeobdolon),
  • Közönséges orgona (Syringa vulgaris),
  • Szagos müge (Galium odoratum),
  • Kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus),
  • Háromszínű árvácska (Viola tricolor);
• kettő virágban azonosítatlan toxikus vegyületet találtak:
  • Közönséges cickafark (Achillea millefolium),
  • Orvosi körömvirág (Calendula officinalis);
• négy virág olyan növény virága volt, melyekben potenciális mérgező vegyületeket találtak a növény más részeiben vagy a rokonfajokban:
  • Orvosi atracél/patikai ökörnyelvfű (Anchusa officinalis),
  • Kányazsombor (Alliaria petiolata),
  • Fehér árvacsalán (Lamium album),
  • Lednek – „beach pea” (Lathyrus japonicus).

Ismert toxikus vegyületeket (pirrolizidin-alkaloidok (PA-k), kumarinok, eugenol, cianogének, flavonoidok, glikozidok, fenolok, szerves kének, szalicilátok, biogén aminok, mono- és politerpének, glükozinolátok, tujon, erukasav) azonosítottak például a cickafark, borágó, árvacsalán, szagos müge, sarkantyúka, viola virágjaiban. Az azonosított vegyületek között van rákkeltő, reproduktív rendszert zavaró, genotoxikus, és hepatotoxikus hatású (pl. metil-eugenol, PA-k, furokumarinok; kumarin); kardio- vagy neurotoxinok (pl. erukasav, tujon).

Guiné és mtsai (2019) a portugál szokásokat mérték fel a virágok fogyasztását illetően. Közel 250 megkérdezett közül több, mint a válaszadók fele fogyasztott már virágot (kamilla, viola, tökvirág, bársonyvirág, napraforgó, orchidea), a virág fogyasztás okának a nagyobb antioxidáns és tápérték bevitel lehetőséget jelölték meg.

Colombo és mtsai (2010) leírtak több megbetegedést, melyek növények, virágok fogyasztásához volt köthető: iszalag, földitök, alkörmös virága és hajtásainak fogyasztását követően. A tévedésből elfogyasztott sisakvirág (vadspárgával keverték össze) vagy a medvehagyma helyett a gyöngyvirág leveleinek elfogyasztása is okozott már megbetegedéseket, illetve haláleseteket. Szintén problémát okozhatnak a gyűszűvirágok levelei, melyet a borágóval kevernek össze. A borágó virágait szintén szokás salátákba tenni.

Számos virág új élelmiszernek tekinthető, mivel nem lehetett megállapítani, hogy az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló 258/97/EK rendelet hatálybalépését megelőzően jelentős mértékben használták volna Európában, mint élelmiszer. Összefoglalva, ez az áttekintés rávilágít arra, hogy számos, élelmiszeripari felhasználásra javasolt vadon termő vagy termesztett virágról feltűnően kevés kémiai és toxikológiai adat áll rendelkezésre. A megfelelő intézkedéshez további adatokra lenne szükség, mind a hazai virágfogyasztást, mind a növényekben és virágokban megtalálható összetevőket illetően.