Miután az illetékes Minisztérium (DEFRA) zöld utat adott, a kísérleteket a Rothamsted Kutatóintézet – amely az 1990-es évek óta úttörő szerepet játszik a génmódosított növények kísérleteiben – fogja elvégezni. A hertfordshire-i lesz az első, CRISPR-szerkesztésű búzával végzett szabadföldi kísérlet az Egyesült Királyságban és Európában.

Az új szabadföldi kísérlet célja olyan búza előállítása, amelynek alacsonyabb az aszparagin tartalma a hagyományos búzához képest. Ezt úgy érték el a kutatók, hogy leállították az aszparagin termelésében szerepet játszó gén működését (Raffan et al, 2021). Az aszparagin egy nem esszenciális aminosav (a szervezet is képes előállítani), amely jelentősebb mennyiségben megtalálható számos élelmiszerben, például tejtermékekben, húsban, tojásban; növények közül a spárgában, burgonyában, hüvelyesekben, dióban, szójában és a teljes kiőrlésű lisztben. A búzában is megtalálható aszparagin sütés vagy pirítás hatására akrilamiddá alakul.

Az akrilamid egy szerves szennyezőanyag, amely szénhidráttartalmú élelmiszerek magas hőmérsékleten (120-150°C felett) történő hevítésekor – pl. sütéskor, grillezéskor – természetes módon is keletkezik. Az élelmiszer „barnulását” és számos íz-összetevő kialakulását is eredményező reakció (Maillard-reakció) során képződik.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszer szennyezőanyagokkal foglalkozó szakbizottsága (CONTAM Panel) 2015-ben tudományos véleményt adott ki az élelmiszerekben előforduló akrilamidról, melyben megerősítették azokat a korábbi értékeléseket, melyek szerint – állatkísérletek alapján – az élelmiszerekben jelenlévő akrilamid lehetségesen megnöveli a rák kialakulásának kockázatát a fogyasztók minden korcsoportjában.

Az Európai Bizottság a különböző élelmiszerek akrilamid tartalmának mérséklésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedéséket európai uniós rendeletben foglalja össze. Az élelmiszergyártóknak törekedniük kell arra, hogy termékeik akrilamid szintjét a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. A fogyasztók az otthoni főzési szokások módosításával és a változatos étrenddel csökkenthetik a bevitelt.

Egy 2021-ben megjelent tanulmány szerint a spanyol felnőtt nők körében végzett kutatás eredményei alapján az összes vizsgálatba bevont alany ki volt téve az akrilamidnak. A vizsgálat során 120 – 20 és 45 év közötti – szoptató nő nő vizeletmintáját elemezték. A tanulmány alapján a vizsgált népesség expozíciója és kockázata nagyobb, mint más európai vizsgálatok során a felnőtt népesség körében megfigyelt expozíció.

A búza aszparaginszintjének csökkentésétől a kutatók azt remélik, hogy a fogyasztók számára is előnyös lesz, mivel csökken az étrendből származó akrilamid-kitettségük, ezzel párhuzamosan az élelmiszeripari vállalkozásokat is segíti, mivel könnyebben meg tudnak felelni a termékeik akrilamid-tartalmára vonatkozó előírásoknak. A projekt a tervek szerint a következő öt évben fut majd és 2026-ig tart; a növényeket minden év szeptemberében és októberében vetik el és a következő év szeptemberében takarítják be. A kísérletből származó növények és vetőmagok nem fognak bekerülni az élelmiszer- és takarmányláncba.

A projektet többen is kritizálták, arra hivatkozva, hogy a projekt célja túlságosan triviális a kísérleti, genetikailag módosított növények ültetésével járó kockázatokhoz képest. A gének megváltoztatása (módosítása vagy szerkesztése) révén létrehozott szervezetek ellenállóbbak lehetnek vagy egyéb előnyökkel rendelkezhetnek. Ugyanakkor fennáll az esélye, hogy nagyobb ellenálló képességük miatt kiszorítanak más fajtákat a termelésből, ezáltal hozzájárulva a biodiverzitás csökkenéséhez, illetve a fogyasztásuk emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatásai sem ismertek.

Jogi környezet

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kiválása (Brexit) lehetőséget biztosított arra, hogy felülvizsgálja a genetikai technológiák alkalmazásával, így génszerkesztéssel előállított szervezetekre vonatkozó szabályozását. 2021 év elején nyilvános konzultációt tartottak a témában, melynek főbb eredményeit közzé is tették. A következő lépésben azok a génszerkesztéssel előállított szervezetek, amelyeket természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is elő lehetett volna állítani, kikerülhetnek a GMO szabályozás alól az Egyesült Királyságban. Hosszabb távon a cél az lehet, hogy a génszerkesztett élelmiszerek elfogadottá váljanak az országban illetve piacra kerüljenek.

Az uniós érdekelt felek korábban figyelmeztettek, hogy az EU-tól való bármilyen eltérés ebben a kérdésben veszélyezteti az Egyesült Királyság és az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi kapcsolatának jövőjét. Az EU-s jog alapján a génszerkesztett és génmódosított szervezetek egy szabályozás alá tartozik. Azonban a génszerkesztési eljárással előállított szervezetek megítélése az EU-n belül sem egységes, egyesek szerint az EU-nak is enyhítenie kellene a GMO szabályozásán. Az Európai Bizottság 2021. áprilisában kiadott új tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy az új genomikai technikákat szabályozó jelenlegi jogi keret elégtelen, és jelezte, hogy a technológia előnyeinek kiaknázása érdekében új szakpolitikai eszközöket kell mérlegelni.