A glifozát évek óta támadások kereszttüzében áll, ami fokozódott 2015-ben a WHO rákkutató intézetének (IARC) megállapításával, miszerint az anyag a 2A csoportba tartozó karcinogén (valószínűleg humán karcinogén). Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) értékelése szerint a glifozát súlyosan károsítja a szemet és ártalmas a vízi élővilágra, de karcinogén besorolását nem tartották megalapozottnak. A szer felhasználása az EU-ban jelenleg 2023 december 15-ig engedélyezett, de felülvizsgálata folyamatban van.

Kutatási eredmények

Egy ír kutatásban vizsgált vizelet minták negyedében mutattak ki alacsony szintű glifozát jelenlétet. Az ír Galway Egyetem kutatói 68 ír család, összesen 226 személy vizeletében vizsgálták az alapexpozíciót 2019-2020-ban. A glifozátot a minták 26, az AMPA-t 59 százalékában mutatták ki. A koncentrációkból becsült napi bevitel az EFSA ADI értékének mindössze 3%-ával volt egyenértékű vagy az alatt maradt.

A vizsgált családok között voltak gazdálkodással foglalkozók is, és bár statisztikailag nem mutattak ki különbséget a gazdálkodással foglalkozók és nem foglalkozók között, előbbiek vizeletében bizonyos esetekben magasabb koncentrációkat mértek, amit a glifozát tartalmú szerek előző napi alkalmazásával magyaráztak.

Az AMPA magasabb előfordulására pedig az lehet a magyarázat, hogy az expozíció élelmiszer és víz fogyasztásával is történhet. A kutatás az európai HBM4EU projekt keretében történt, mely során több magas prioritású vegyületet (köztük a glifozátot és AMPA-t) jelöltek ki, melyekre további információ gyűjtése szükséges a humán expozíciót illetően.

Nyugtalanítóbb megállapításokat tett egy újabb amerikai kormányzati tanulmány, mely magas glifozát mennyiségeket mutatott ki vizelet mintákban és összefüggésbe hozta az oxidatív stressz jeleivel. Az oxidatív stressz a karcinogén anyagok jellegzetes tulajdonsága, de szerepet játszhat hosszútávon más krónikus betegségek (cukorbetegség, szívbetegség, termékenységi problémák) kialakulásában is.

A National Institutes of Health és CDC kutatói nemcsak a gazdák, hanem más fogyasztók vizeletében is hasonló szintű glifozát mennyiségeket mutattak ki, mely alapján felmerül, hogy az általános lakosságot is érinthetik ezek a hatások.

A Monsanto céget felvásárló német Bayer cég kifogásolta a kutatás megbízhatóságát, szerinte annak megállapításai ellentmondásban vannak más kormányzati kutatásokkal, és a glifozát expozíció nem hozható egyértelmű összefüggésbe az oxidatív stresszel, annak kialakulásában más tényezők és azok kombinációi is szerepet játszhattak.

A CDC múlt évi jelentése szerint a vizsgált gyermek és felnőtt vizelet minták több, mint 80%-ában volt megtalálható a glifozát (2310-ből 1885).

Egy múlt évi, 347 várandós nő vizeletét vizsgáló amerikai kutatásban pedig az oxidatív stressz biomarkerek magasabb szintjét mutatták ki azokban a mintákban, melyekben az AMPA is jelen volt. Az AMPA endokrin diszruptor hatását már korábban kimutatták.

Mindeközben több per folyamatban van a Monsanto és Bayer cégek ellen a glifozát feltételezett rákkeltő hatása miatt.

Miközben több ország betiltotta a glifozát felhasználását, más országok szabályozó szervezetei biztonságosnak tartják és nem tekintik rákkeltőnek. Jelenleg az Environmental Protection Agency (EPA) is újraértékeli a glifozát biztonságosságát. Az EPA 2020-ban megállapította, hogy a glifozát nem aggályos az emberi egészségre nézve, azonban az elmúlt évben egy bírói döntés értelmében ezt megsemmisítették.

Egy 2023 júliusában megjelent tanulmányban német kutatók megállapították, hogy a poszméheknél sérül az elkerülő magatartás tanulása a glifozát expozíció hatására. Felismerve, hogy az elhullási aránynál jóval több információra van szükség az agrokemikáliák hatásának tanulmányozásakor, a Konstanzi Egyetem kutatói a glifozát hosszútávú expozíciójának a méhek helyváltoztatására, fényérzékelésére (fototaxis) és tanulási képességeire gyakorolt hatását tanulmányozták. A nem letális hatásokat ugyanolyan fontosnak tartják, mint a letális hatásokat, mivel csökkenthetik az egyed szaporodási és túlélési esélyeit. A kutatók már tavaly felfedezték, hogy a méhek kollektív termális magatartása sérül a krónikus glifozát expozíció hatására, azaz forráshiány esetén kevésbé képesek melegen tartani ivadékaikat. A jelenlegi tanulmányban több, mint 400 poszméh dolgozót vizsgáltak, és azt állapították meg, hogy a glifozátnak hosszútávon kitett példányok nem tudták a veszély elkerülő viselkedést megtanulni, ami hozzájárulhat mortalitásuk növekedéséhez. A glifozát expozíció emellett enyhén csökkentette a járási sebességüket és a kék fényhez viszonyítva csökkentette az ultraibolya fényhez való vonzódásukat. A biológusok szerint az UV érzékenységnek csak enyhe eltolódása is jelentős hatást gyakorolhat navigációjukra és gyűjtő hatékonyságukra.

Uniós helyzet

Mindeközben 2023 júliusban közzétették az EFSA újraértékelését a témában, mely szerint a glifozát emberek, állatok és a környezet egészségére gyakorolt hatásának értékelése nem azonosított aggodalomra okot adó kritikus területeket.

A biodiverzitást illetően a szakértők felismerték, hogy a glifozát reprezentatív felhasználásához kapcsolódó kockázatok összetettek és több tényezőtől függenek. Megjegyezték, hogy nincsenek harmonizált módszerek és elfogadott konkrét védelmi célok, és a rendelkezésre álló információk összességében nem teszik lehetővé szilárd következtetések levonását a kockázatértékelés e területével kapcsolatban. Az ökotoxikológiai értékelés során a konzervatív kockázatértékelési megközelítés szerint a glifozát 23 javasolt felhasználásából 12-ben magas hosszú távú kockázatot azonosítottak az emlősökre nézve. A konkrétabb kockázatbecsléshez e területen megfelelő adatok nem álltak rendelkezésre.

A nem véglegesíthető kérdések között említik a glifozát egyik szennyezőjének értékelését, a fogyasztók étrendi kockázatértékelését és a vízi növények kockázatának értékelését.

A lezáratlan kérdések közé tartozik az értékelésre benyújtott glifozátalapú növényvédőszer-készítmény egyik összetevőjének toxicitására vonatkozó információ hiánya.

Az Európai Bizottság kiszivárgott javaslattervezete szerint, hivatkozva az EFSA legújabb tudományos állásfoglalására, várható, hogy a glifozát alapú termékek továbbra is megfelelnek az EU jogszabályok szerinti biztonsági követelményeknek, lehetővé téve a standard 15 éves periódusra történő engedélyezését.

A glifozát hatóanyagot az EU-ban legutóbb 2017-ben hagyták jóvá egy öt éves időtartamra, egy ellentmondásos eljárás keretében. Az öt éves jogosítványt tavaly decemberben újabb 12 hónappal meghosszabbították. A Bizottság július 11-én és 12-én mutatta be a dokumentumot a tagállami képviselőknek. A tagállamok, a téma szeptemberi megvitatását követően, várhatóan októberben fognak szavazni az engedély meghosszabbításáról. A Bizottságot már most számos kritika éri nem kormányzati szervezetek felől a lépése miatt.

A tagállamok között egyébként nincs egyetértés az EFSA vélemény értelmezésével kapcsolatban. A német agrárminiszter szerint például az ítélet nem egy átfogó értékelés alapján született, mivel az EFSA nem elégségesen vett figyelembe egy kulcstényezőt, a természetre gyakorolt hatásokat. A spanyolok ezzel szemben teljes mértékben elfogadják az EFSA véleményt. A német kormány ígéretet tett a glifozát kivonására Németországban 2023 végétől, azonban ha a glifozátot újra engedélyező döntés megszületik, nem sok mozgásterük marad majd a tagállami tiltásra.