A 2022. június 16-án hatályba lépő 2019/1009/EK rendelet célja hatékonyan szabályozni és megnyitni az egységes piacot a termésnövelő termékek forgalmazásában. A műtrágyák belső piacon történő forgalmazását a jelenlegi 2003/2003/EK rendelet – amely szinte kizárólag bányászott vagy vegyileg előállított, szervetlen anyagokból származó műtrágyákra vonatkozik – részben harmonizálta.

A fentiek mellett ugyanakkor szükség van az újra feldolgozott vagy szerves anyagok trágyázási célú felhasználására is. Az ilyen újra feldolgozott vagy szerves anyagokból előállított trágyák további felhasználásának ösztönzése érdekében meg kell állapítani a teljes belső piacon történő forgalmazásukra vonatkozó harmonizált feltételeket. Az újrahasznosított tápanyagok fokozott felhasználásának előmozdítása elősegítené a körforgásos gazdaság fejlesztését és lehetővé tenné a tápanyagok erőforrás-hatékonyabb általános felhasználását, miközben csökkentené az EU függőségét a harmadik országokból származó tápanyagoktól. A harmonizáció hatályát ezért ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az újra feldolgozott és a szerves anyagokra is vonatkozzon.

A tápanyag-hasznosulás javítása érdekében bizonyos anyagokat trágyákkal együtt használnak, ami azzal az előnnyel jár, hogy csökken a felhasznált trágya mennyisége, és így a környezetre gyakorolt hatása is. Célszerű ezért, hogy a harmonizáció a trágyák – azaz a növényeket tápanyagokkal ellátó anyagok – mellett kiterjedjen azokra az anyagokra is, amelyek javítják a tápanyag-hasznosulást, így a harmonizáció elősegítené az érintett anyagok szabad mozgását a belső piacon.

A rendelet első alkalommal vezet be a toxikus szennyező anyagokra vonatkozó korlátokat. Ez garantálja a magas szintű talajvédelmet és csökkenti az egészségügyi és környezeti kockázatokat, miközben lehetővé teszi a termelők számára, hogy gyártási folyamataikat az új határértékek betartásához igazítsák. Közös szabályokat állapít meg a termésnövelő anyagok biztonsági, minőségi és címkézési követelményeire vonatkozóan.

Az EK foszforműtrágyák alapanyagául szolgáló, Afrikából származó apatit típusú ásványanyagoknak jelentős a kadmiumtartalma. A hazai tőzeg komposztok esetében kockázatot jelenthet a talajaink genetikai adottságainak köszönhetően a tőzeg komposztban lévő magas arzéntartalom.

Az EK rendelet érvénybe lépése után a közös szabályozásnak köszönhetően a hazai szabályozás „felhígulása” várható, amely sok esetben indokolttá teszi a monitoring stratégia felülbírálását. Kiemelten fontos az EK foszforműtrágyák kadmium tartalmának, valamint a hazai tőzeg komposztokban lévő arzéntartalmak ismerete. Szükségszerű monitorozni a szennyvíziszapot is tartalmazó anyagokat, különös tekintettel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőkre és nehézfémekre. Emellett, a láncszemléletet alapul véve, megfontolandó a nehézfém-mintavételek újratervezése az élelmiszerlánc későbbi szakaszaiban is, valamint a kapcsolódó kockázatkezelési eljárások felülvizsgálata.