A cég állítása szerint a kávéliszt grammonként: háromszor annyi fehérjét tartalmaz mint a mandulaliszt, kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a hajdinaliszt, kevesebb zsírt, mint a kókuszliszt, több rostot, mint a teljes kiőrlésű búzaliszt, és több káliumot, mint a banán.

Az olajat édesítőként, természetes színezékként és tartósítószerként lehet használni élelmiszerekben és italokban.

A használt kávézaccot koppenhágai kávézókból és szállodákból gyűjtik össze, amelyből egy innovatív biotechnológiai eljárás során vonják ki az olajat és marad hátra a glutén-mentes liszt.

Az előállítási folyamatról nincs részletes információnk, a használt kávézacc többek között mikrobiológiai és kémiai (pl. mikotoxinok) kockázatokat rejthet magában.

Az Európai Unióban 1997 óta jogszabály rendelkezik az új élelmiszerek forgalomba hozataláról. A jogszabály alapján új élelmiszernek nevezzük azokat az élelmiszereket, amelyeket 1997 előtt nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az Európai Unió területén.

A jelenleg hatályban lévő jogszabály (2015/2283 EU rendelet) több olyan élelmiszer-kategóriát ír le, amelynek ha nem igazolt az 1997 előtti fogyasztási hagyománya, akkor azok természetéből, szerkezetéből, felhasználási módjából vagy az alkalmazott előállítási technológiájából adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára. Emiatt az új élelmiszerek forgalomba hozatalát szigorú biztonsági értékelés előzi meg.

Az új élelmiszerek jogi szabályozásáról és engedélyezéséről további információk érhetők el a Nébih honlapján.

Az új élelmiszernek minősülő, kávéból készült (mellék)termékek EU-s jogi besorolásáról és státuszáról egy 2020-ban megjelent tanulmány nyújt átfogó képet.