Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága együttműködésben 16 európai országgal, Norvégiával és Svájccal, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett felmérés szerint a vizsgált mézminták 46%-a hamis volt, különösen a Kínából és Törökországból származók. A hamisított mézhez cukorszirupot, adalékanyagokat és színezéket adnak hozzá, ami megtéveszti a fogyasztókat és negatívan hat az európai méhészekre. A csalók ezeket a technikákat arra használják, hogy meghamisítsák a méz valódi botanikai eredetét, és a nyomon követhetőségi adatok módosításával és a virágpor eltávolításával elrejtsék a méz valódi földrajzi eredetét. A rizsből, búzából vagy répából származó cukorszirup hozzáadása a leggyakoribb hamisítási módszer a méz árának csökkentésére. Az európai mézpiac évente mintegy 175 000 tonna mézet importál, ami a fogyasztás mintegy 40%-át teszi ki. Bár az emberi egészségre jelentett kockázat alacsony, a nem kormányzati szervezetek, államok és mezőgazdasági szervezetek szigorúbb szabályozást sürgetnek a mézkereskedelemben elkövetett csalások elleni küzdelem érdekében.

Egy korábban Indiában végzett vizsgálat kimutatta, hogy a vizsgált mézek 77%-a tartalmazott cukorszirupot. Továbbá magmágneses rezonancia (NMR) segítségével is vizsgálták a mézmintákat, amelyet világszerte használnak arra, hogy kimutassák a mézhez adott cukorszirupot. A vizsgálat során 13 márkából 10 esetén találtak cukorszirupot a mintákban, amelyet a hagyományos vizsgálati módszerek nem minden esetben mutattak ki, tehát a mézhamisítás még komolyabb mértékű, mint gondolták.