Közönséges lisztbogár lárva kivonat, mint új tartósítószer
Az extraktum antimikrobiális hatással bír, gátló hatást fejtett ki több ártalmas baktériumra és gombára is.

Egy 2022. áprilisban megjelent cikkben koreai kutatók immunizált közönséges lisztbogár lárvájának extraktumát (immunized Tenebrio molitor larvae extract, iTME) tervezik élelmiszerekben (elsősorban hagyományos koreai szószokban) felhasználni, antimikrobiális hatása miatt. A rovar ehető, az immunizálását ehető baktériummal végzik, és az oldószer is fogyasztható.

Az iTME koncentrációtól függően gátló hatást fejtett ki a következő ártalmas baktériumokra és gombákra: E. coli, Bacillus cereus, Staphylococcus aureus, Aspergillus flavus, A. parasiticus és Pichia anomala (utóbbi biofilm kialakításával idővel rontja a termék minőségét).

Gátolta továbbá a jótékony Bacillus subtilis és Aspergillus oryzae mikrobákat (fermentáló baktériumok koreai szószokban) is, de a Lactobacillus acidophilust nem, és a gátló hatás mértéke kisebb volt, mint az ártalmas mikrobákkal szemben.

A rovarok számos antimikrobiális peptidet (AMP) tartalmaznak, amelyek a sejtmembránt roncsolják és a sejt elpusztul. Ezért nem alakul ki velük szemben antimikrobiális rezisztencia.

Eddig nem jelent meg olyan tanulmány, melyben közvetlenül alkalmaztak rovarból származó AMP-t élelmiszerben, mivel csak újabban fogadták el hivatalosan is a rovarokat mint új nyersanyagokat. TML-t már alkalmaztak a korai szószok kiindulási anyagában (Meju-ban).

Korábbi tanulmányokban már előállítottak egy-egy AMP-t, aminek önmagában elég specifikus az antimikrobiális aktivitása. A jelen tanulmányban ezzel szemben többféle AMP-t indukáltak a rovarban az ehető baktérium hozzáadásával.

Az iTME hatását a humán bélrendszeri proteázzal szemben is vizsgálták, és azt találták, hogy antimikrobiális aktivitását elveszítette. Ezért feltételezhető, hogy elfogyasztva már nem marad a bélrendszerben a proteolitikus enzimeknek köszönhetően. Az emberi szervezetre ezért biztonságosnak vélik.

Frissítések

Hírlevél feliratkozás