Brazília két nagy régiójában, a Cerrado és Amazon biomokban tanulmányozták a gyermekkori akut limfoid leukémia (acute lymphoblastic leukemia, ALL) halálozási rátát 15 évre visszamenőleg. Előző területen a szójatermesztés háromszorosára nőtt 5 millió hektárról 15 millió hektárra 2000 és 2019 között, míg utóbbi területen 20-szorosára, 0,25 millióról 5 millió hektárra.

Brazília világelső lett a veszélyes peszticidek fogyasztásában, a hektárra vetített relatív mennyiség 2,3-szor nagyobb az USA-nál, és 3-szor nagyobb Kínánál. 2004-ben ugrott meg a szóján alkalmazott peszticidek mennyisége, amikor engedélyezték a glifozát-rezisztens GMO szója változatait, a farmerek relatív több peszticidet alkalmaznak a szóján, mint más terményeken.

A szerzők szignifikáns pozitív növekedést tapasztaltak a szója terjedését követően a gyermekkori ALL mortalitásban, a 10 év alattiak esetében 123 többlet halálozást mutattak ki 2008 és 2019 között.

A szerzők a méhben és az első életévben történő expozíciós tapasztalatokat kiegészítve a hosszabb távú kitettség káros hatásairól mutatnak eredményeket a kisgyermekkorban. Mindemellett olyan populációkra vonatkoznak adataik, amelyek közvetlenül nem érintettek a mezőgazdasági termesztésben.

Azzal érvelnek, hogy eredményeik csak a jéghegy csúcsát mutatják, mivel nem terjednek ki a nem halálos kimenetelű esetekre (pl. sikeresen kezelt ALL esetek), más daganatos vagy nem daganatos megbetegedésekre, melyek a peszticid használatból erednek.

A szerzők szerint a peszticid expozíció és a rákkockázat közötti eddigi korlátozott populációs szintű ok-okozati összefüggés magyarázható a karcinogenezis komplex és többtényezős természetével. A rosszindulatú genetikai mutációkat számos más tényező ösztönözheti, pl. sugárzás, növényvédő szerek, dohányzás, alkoholfogyasztás, stb. Megpróbálták kizárni a lehetséges alternatív magyarázatokat.

Az elemzés szűkítése az ALL esetekre pl. kezeli a korból származó hatásokat és a szilárd tumor kialakulásának többtényezős kockázatát, mivel gyermekek esetén kevésbé meghatározó a sugárzás, alkoholfogyasztás és dohányzás hatása.

Míg korábbi kutatások a szójafogyasztás és különböző ráktípusok közti összefüggésre mutattak rá, a gyermekkori ALL megbetegedéssel való ilyen kapcsolatra elenyésző a bizonyíték. A szójatermesztés ráadásul szinte kizárólag takarmányozási célra történik a térségben.

Arra sem találtak bizonyítékot, hogy kevésbé forrásigényes termények növelnék az ALL miatti halálozást, ezzel kizárták a növénytermesztéssel összefüggő gazdasági és életmódbeli változások hatását.

A szerzők a vízgyűjtő területek fentebbi (upstream) területein tanulmányozták a szójatermesztés mértékét, és eredményeik azt sugallják, hogy a fentebbi szójatermő helyeken alkalmazott növényvédőszerek elérik a folyók áramlási irányában élő gyermekeket.

Vizsgálták a szójától eltérő termények hatását az ALL gyermekkori halálozási rátájára, de kevés összefüggést találtak.

Megjegyezték, hogy a szójával köztes termesztésben más peszticid igényes terményeket, pl. kukoricát is termeszthetnek, emiatt eredményeik esetleg tükrözhetik mindkét típusú növényvédőszer hatását is, melynek csak egy része származik a szója kezeléséből, ami azonban nem másítja meg az üzenetet, hogy az alacsony forrásigényű marha tartásról történő áttérés a nagy forrásigényű termesztésre ártalmas hatásokat gyakorol az emberi egészségre.

A közelmúltban újabb cikk jelent meg a brazil agráriumhoz köthető gyermek megbetegedésekről. Egy új kutatás szerint erős kapcsolat van a születési rendellenességek és a mezőgazdasági területekhez való közelség közt. Hasonló kapcsolatot mutattak ki az említett közelség és a terhesség 28. hete után történt vetélések között is.

A kutatásban azonosították azokat a brazil államokat, ahol a települések többségének legalább 5%-nyi területén folyik mezőgazdaság, és összekapcsolták a nemzeti egészségügyi adatokkal. Megállapították, hogy több területen, a fő szója-, kukorica-, és cukornád termelő államokban megnőtt a születési rendellenességek és vetélések kockázata. Ezekben az államokban a legnagyobb a peszticidek fogyasztása is.

Sinopban és Sorrisoban, Mato Grosso agrárdomináns városaiban pl. 20 és 30 %-kal volt magasabb a születési rendellenességek és vetélések kockázata azokhoz a városokhoz képest, ahol nem voltak ültetvények. Rio Grande do Sul azon településein, ahol a terület legalább felén mezőgazdasági tevékenység folyik, 73%-kal volt nagyobb a vetélés kockázata mint az ültetvénnyel nem rendelkező területeken. Azokban a városokban, ahol a terület harmadán gazdálkodnak, 2%-kal volt magasabb a születési rendellenességek kockázata.

A cikkben hivatkoznak hasonló eredményt bemutató kutatásokra, mint például a fenti tanulmányra. Egy Rio de Janeiro székhelyű alapítvány 2019-es kutatása is megállapította, hogy a nagyobb gabonatermesztést folytató és több peszticidnek kitett településeken nagyobb a születési rendellenességek aránya.

Egy 2023-as kutatás szerint pedig még az ültetvényektől távolabb élő gyermekek is érintettek lehetnek, mivel a glifozát bomlástermékei a folyókkal terjednek. Az eredmények alapján Brazília középnyugati és déli régióiban 2000 és 2010 között több koraszületés és alacsonyabb testsúllyal történő születés történt, valamint 5%-kal emelkedett a csecsemőhalálozás. A negatív hatás a felhasználási területtől akár 100 km-re is észlelhető volt.

Bizonyos városokban a kezelt termőföldek nagyon közel helyezkednek el a lakott területekhez.

Brazíliában a glifozátot 2020-as újraértékelésekor biztonságosnak nyilvánították. 2023-ban tovább enyhítették a peszticidek szabályozását, majd 2024 júniusban 80 újabb peszticid terméket engedélyeztek, melyből 4 esetben glifozát volt a hatóanyag. Bár veszélyes, továbbra is korlátozás nélkül használható több országban, pl az EU-ban 2023-ban hosszabbították meg az engedélyét újabb 10 évvel.

Az Egyesült Államokban ugyanakkor a Monsanto pert veszített. Rákbetegek bizonyították, hogy a glifozát alapú Roundup szertől betegedtek meg. Eddig 154.000 per ért az amerikai bíróság szintjére, és a multinacionális vállalatnak kb. 11 milliárd dollár kártérítést kell fizetni. Ennek eredményeképp a német Bayer visszavonta glifozát alapú lakossági felhasználású termékeit az országban, de alkalmazása Brazíliában továbbra is engedélyezett.