Az adatelemzési tevékenységek mellett a tanszék más, komplex elemzési módszertanok alkalmazását és fejlesztését is célul tűzi ki. Ezen elemzési technikák segítenek jobban megérteni az élelmiszerlánc folyamatait, valamint alkalmazhatók az ipari és hatósági problémamegoldásban. Az élelmiszerbiztonsági döntések esetén a fogyasztók egészsége mellett egyéb tényezők, pl. intézkedés megvalósíthatósága, költségek, etikai szempontok, stb. is szerepet játszanak, amelyeket általában nem vesznek figyelembe a döntéshozók. Így ezek a döntések jellemzően nem szisztematikusak, tudományosan megalapozottak, átláthatók vagy reprodukálhatók. A kvalitatív döntések felől azonban van lehetőség elmozdulni a kvantitatív irányba. Ebben lehet segítségünkre az egészségügyi technológiaértékelés módszertana (health technology assessment – HTA), amelynek megkezdtük az élelmiszerbiztonság területére történő adaptálását, amit élelmiszer-egészségügyi technológia értékelésnek, angolul Food HTA-nak nevezünk.

Az elemzések köre kiterjed a betegségteher számításokra, élelmiszerlánc-biztonsági kockázatbecslési és döntéshozatali módszertani fejlesztésekre is, így költség-hasznossági elemzések, költség-haszon elemzések és többkritériumos döntéselemzések (multi-criteria decision analysis, MCDA) alkalmazását is célul tűzi ki a tanszék.

A Food HTA egyes elemeit a kockázat-haszon (risk-benefit) elemzések is felhasználhatják. A táplálkozás és egészség kapcsolata kiemelt kérdés világszerte, így hazánkban is. A társadalmi trendek (elöregedő társadalom, krónikus betegségek, elhízás, stb.) még jobban ráirányítják a figyelmet a helyes táplálkozás szerepére. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is egyre tudatosabbá válnak az élelmiszervásárlási, -fogyasztási szokásaikat tekintve. Ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni a táplálkozásukat illetően, új információkra van szükségük az élelmiszerekkel kapcsolatban.

Számos élelmiszer rejt magában kockázatokat (pl. mikrobiológiai, kémiai) és pozitív hatásokat (pl. tápanyagok, mikroelemek) is. Fontos, hogy az élelmiszer eredetű kockázatokat és pozitív hatásokat, illetve az esetleges költségeket egy rendszerben tudjuk értékelni. Ez módszertani fejlesztést kíván, és összhangban van az EFSA „holistic risk assessment methodology“ irányával. Ehhez egy integrált, multidiszciplináris megközelítés szükséges, amely magában foglalja a toxikológia, mikrobiológia, táplálkozástudomány, epidemiológia területét is. Emellett a kockázatok és hasznok összevetéséhez szükség van egy egységes mérőszámra is, amely kombinálja az egészségügyi hatások különböző dimenzióit (pl. életminőséggel korrigált életév – QALY). A kockázat-haszon elemzés lehetőséget teremt arra, hogy egy integrált keretrendszerben értékeljük a kockázatokat és a pozitív hatásokat.