Újonnan megjelent gyümölcslégy fajok Európában
A keleti gyümölcslégy (Bactrocera dorsalis) Ázsia, Afrika és az Egyesült Államok után nemrég Franciaországban is megjelent, ami jelentős fenyegetést jelent az ország mezőgazdasági szektorára.

Bactrocera dorsalis, fotó: Blandine Delbourse, https://gd.eppo.int/taxon/DACUDO/photos

A faj először Olaszországban bukkant fel, majd más országok is jelentették megjelenését, például Belgium, Ausztria, és Franciaország.

A Bactrocera dorsalis Délkelet-Ázsiából származik, ahol stabil populációval van jelen. Ez kártevő a 2000-es évek eleje óta terjed, jelentős kockázatot okozva számos gyümölcs- és zöldségfajra nézve. A légy széles gazdaspektrumáról ismert, több mint 500 gyümölcs- és zöldségfajra, például mangó, paradicsom, cukkini és avokádó táplálékául szolgál. Petéit a termés bőre alá rakja, az éppen kikelő lárvák pedig felfalják a gyümölcs húsát, így tönkre téve azt belülről. A gyümölcs sérüléseit a peterakási nyílások és a lárvafejlődés okozza.

A Bactrocera dorsalis, korábbi nevén Dacus dorsalis, más neveken is ismert, mint például Bactrocera invadens és Bactrocera papayae.

A légy globális elterjedésének összefoglalása az alábbi linken található. Ázsiában bizonyították a jelenlétét Bangladesben, Kínában, Indiában, Indonéziában, Japánban és Vietnámban. Ez a rovarfaj 2003 óta elterjedt szubszaharai Afrikában is. Emellett régóta jelen van csendes-óceáni szigeteken, köztük Hawaiin is, ahol a kártevő minden főbb hawaii szigeten jelen van az 1940-es évek közepe óta. Észak-Amerikában Kaliforniában és Floridában fordulnak elő, ami miatt gyakori rovarirtási programokat is végrehajtanak az országban. Így Kaliforniában 1960 és 2007 között több járványt sikerült felszámolni.

Más országokban, mint Pakisztán is jelentős fertőzéseket észleltek különböző régiókban, 50-80%-os kárt okozva körte, őszibarack és sárgabarack termésben. A Fülöp-szigeteken a mangó, Japánban pedig a citrus- és más szubtrópusi gyümölcsök voltak a légy fő célpontjai, mielőtt Japánban sikerült volna kiirtani ezt rovarfajt.

A fent említett példák jól illusztrálják, hogy a keleti gyümölcslégy hatása Európa mezőgazdaságára pusztító lehet, a kár mértéke 20%-tól 100%-ig terjedhet a növénytípustól függően. Az Európai Unió a Bactrocera dorsalist káros kártevőként osztályozza, és az egyik kevés rovar egyike, amely szerepel a szabályozott karantén organizmusok listáján, a mezőgazdaságra jelentett jelentős fenyegetése miatt.

Tekintettel a keleti gyümölcslégy által más régiókban okozott hatalmas károkra, Franciaországnak és más európai országoknak, ahol a keleti gyümölcslégy megjelent, szigorú importellenőrzéseket kell bevezetniük, fokozniuk kell a felügyeletet és hatékony kártevőkezelési stratégiákat kell alkalmazniuk, hogy megvédjék gyümölcs- és zöldségiparukat ettől a kártevőtől.

A keleti gyümölcslégy megtelepedése ellen az ANSES és más országok hatóságai számos ajánlást tettek. Ezek közé tartozik a gyümölcs- és zöldségimport szabályainak szigorú betartása, fokozott éberség a belépési pontokon, illetve a mediterrán mezőgazdasági területeken, csapdák és rovarirtószerek használata a populáció szám csökkentése kezelése érdekében, valamint annak biztosítása, hogy a gyümölcs- és zöldségszállítással és értékesítéssel foglalkozó egyének és vállalkozások is kiemelt figyelmet fordítanak erre légyfajra. Nagyobb termelőknek javasolt régi termények megsemmisítése, a termények műanyag zacskóban való tárolása 15 napig komposztálás előtt, a termények időben történő betakarítása, mielőtt az túléretté válik, gazdálkodási technikák alkalmazása a termények földre esésének megelőzése érdekében, növények rovarok elleni védő hálóval való lefedése, szemetesek rendszeres lezárása és ürítése, valamint rovarcsapdák felszerelése a termények rakodási és kirakodási pontjain. A turistáknak nem ajánlott gyümölcsöt hazavinni olyan távoli országokból, ahol a kártevő már elterjedt.

Az Egyesült Államokban a keleti gyümölcslégy jelentős károkozó potenciálja miatt szintén szigorú ellenőrzési intézkedéseket igényel. Az USDA és az APHIS együttműködve végrehajtási terveket dolgoz ki, amikor gyümölcslegyeket észlelnek, hogy megakadályozzák a kártevő megtelepedését és terjedését.

Globálisan az eradikációs programok sikeresnek bizonyultak olyan régiókban, mint Japán, ahol egy 18 éves program, amely rovarirtóval impregnált csapdákat és a steril rovar technikát kombinálta, teljes mértékben felszámolta a kártevőt.

A lakosság által Franciaországban vagy Ausztriában talált legyeket online lehet jelenteni az megjelölt honlapokon.

Frissítések

Hírlevél feliratkozás