A biztonságosabb élelmiszerek jobb egészséghez vezetnek. Ennek a nyilvánvaló összefüggésnek valójában összetett háttere van, sok még ismeretlen mechanizmussal. A biztonságos élelmiszerek kevesebb biológiai, kémiai és fizikai szennyeződést tartalmaznak, ami egészségesebb élethez vezet. A szennyeződések nélküli élelmiszer azonban nem feltétlenül jelent magas szintű társadalmi jólétet, sok más szempontot is figyelembe kell venni: fenntarthatóság és környezeti hatás, minőségi és táplálkozási hatás stb.
Az élelmiszerek többféleképpen lépnek kölcsönhatásba szervezetünkkel, azonban az élelmiszerek összetételének az emberi egészségre gyakorolt hatásáról jelenleg még nem teljes a tudásunk. Jelentős az adathiány az élelmiszerek molekuláris szintű összetételéről, az élelmiszer-összetevők közötti különböző kölcsönhatásokról, valamint ezen összetevők és a humán genetikai, fiziológiai és biokémiai folyamatok között.
Be kell fektetnünk ennek a tudásbázisnak a kiépítésébe, és ki kell alakítanunk egy adatvezérelt kutatási infrastruktúrát az élelmiszerek és az egészség közötti kölcsönhatások vizsgálatára, hozzájárulva ezzel a jobb és egészségesebb élethez.