Az alternatív fehérje kifejezés általánosságban olyan élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre, illetve üdítőitalokra vonatkozik, amelyek nem állati eredetű forrásokból származnak, ilyenek például a laboratóriumban előállított hús, növényi alapú hús, sejtalapú fehérjék (például élesztő, alga alapú), valamint az ehető rovarok. A sejtkultúrából előállított hús olyan alternatív fehérjeforrás, amelyet állati eredetű sejtekből állítanak elő elkerülve az állattartás okozta nehézségeket és állatjóléti problémákat. Ebben az esetben az élő állatból vett sejteket olyan tápközegben tenyésztik tovább, amelyben képesek szaporodni, így a kapott terméknek megmaradnak a húsra egyébként is jellemző tulajdonságai.

A RethinkX egy nemrég megjelent tanulmányában arról számoltak be, hogy az újonnan megjelenő technikák az állattenyésztés mélyreható változásához fognak vezetni a jövőben. 2030-ra a becslések szerint a marha-termékek iránti igény 70%-kal, 2035-re pedig 80-90%-kal fog csökkenni. Egyéb piacok az állattenyésztésben (hal, csirke, sertés) hasonló tendenciát követhetnek. A jelenlegi rendszert egy ún. szoftver alapú élelmiszermodell fogja felváltani, ahol az élelmiszereket tudósok tervezik meg, majd feltöltik olyan adatbázisokba, amelyek a világ bármely pontján hozzáférhetők lesznek. A modern élelmiszerek feleannyiba fognak kerülni, mint az állati eredetűek, ezen felül funkcionálisan minden tulajdonság tekintetében jobban teljesítenek, úgy mint tápérték, íz, választék és kényelmi szempontok.

Az új alternatív fehérjeforrások megjelenése elengedhetetlen a növekvő populáció élelmezésbiztonságának megteremtéséhez, ugyanakkor képesek kompenzálni a klímaváltozás negatív hatásait.

Néhány technológiai fejlesztés ezen a területen a közelmúltból:

• “Precíziós fermentáció”: A kutatók olyan precíz DNS szekvenciával látják el a mikroflórát, amely tervrajzot ad a tejsavó és a kazein előállításához. A tápközegben ezáltal a mikroflóra képes tiszta állati fehérjék előállítására. A gyártó szerint az elkészült fehérjeporból bármilyen tejtermék (tej, sajt, joghurt) előállítható, összetétele megegyezik az eredeti tejtermékek összetételével.
• Egy szingapúri székhelyű biotechnológiai cég sejtalapú tej, többek között humán tej előállításán dolgozik. Őssejtekből emlőmirigy sejteket állítanak elő, amelyeket laktációra bírnak. Egy másik cég szintén sejtalapú humán anyatej fejlesztését tűzte ki célul.
• Más cégek szintén sikereket értek el mikrobák általi fehérje előállításával, a darált húsra emlékeztető fehérjét egy bizonyos meg nem nevezett baktériumtörzzsel termeltetik.
• A mikrobák általi termelés mellett növényi alapú fehérjetermékek is megjelennek a piacon, mint például a mungóbabból és kurkumából készült növényi alapú tojás. A cég egy bizonyos termékét érintő, potenciális allergének miatti visszahívás is felhívja a figyelmet az esetleges kockázatokra, illetve tekintve, hogy a talált allergének tojás és tej voltak, a hamisítás ügye is terítéken van.
• Egy hibrid, állati sejtes és növényi alapú technológiát kombináló módszer eredményeként laboratóriumban előállított szalonna és sertéstermékek is megjelentek.
• A rovar-alapú fehérjeforrások szintén terítéken vannak. A Schothorst Feed Research tanulmánya szerint a házilégy lárvák olyan fehérjeforrást jelenthetnek a fenntartható táplálásban, amely teljes mértékben kiválthatja a szóját. Jelenleg az uniós jogszabályok baromfira korlátozzák ezek felhasználását, de ez a jövőben várhatóan változni fog. 
• Gombák, mint alternatív fehérjeforrások: A gombák, beleértve az ehető gombákat és a gombák által erjesztett élelmiszerek képesek olcsó alapanyagokat felhasználni biomassza és fehérje előállítására. A gomba micéliumban rejlő potenciál kihasználása kiváló minőségű növényi fehérje előállítására tökéletesen megfelel mind a fogyasztói elvárásoknak, mind az EU fenntarthatóság és élelmiszerbiztonság iránti elkötelezettségének (lásd például ezt a terméket).

Kiegészítések

Kedvező döntés az USA-ban

Az FDA (United States Food and Drug Administration) 2022 novemberében biztonságosnak ítélte az első sejtalapú hústerméket, az Updise Foods által gyártott laborban „tenyésztett” csirkét. A hatóságnak a cég által benyújtott biztonsági dokumentációval kapcsolatban nincs kérdése. A piacon történő értékesítéshez a U.S. Department of Agriculture Élelmiszerbiztonsági és Felügyeleti Hatóságának is (Food Safety and Inspection Service) engedélyezni kell a terméket.

Globális konzultáció a sejtalapú élelmiszerek biztonságosságáról

2022 novemberében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben egy nemzetközi szakértőkből álló csoport segítségével vizsgálta a sejtalapú (cell-based) élelmiszerekkel kapcsolatos lehetséges élelmiszerbiztonsági problémákat. A szakértői konzultáció előkészítésére három technikai háttérdokumentumot készítettek: 1) Terminológiák; 2) Általános termelési folyamatok; és 3) Szabályozási keretek.

A sejtalapú élelmiszer-előállítás magában foglalja az állatokból izolált sejtek tenyésztését, majd feldolgozását, hogy a megfelelő állati változatokhoz, például húshoz, halászati termékekhez, tejtermékekhez vagy tojáshoz hasonló élelmiszertermékeket állítsanak elő.

A szakértők megállapították, hogy a sejtalapú élelmiszerek esetében ugyanolyan kockázatokkal kell számolnunk, mint a hagyományos módon előállított élelmiszerek esetében: mikrobiológiai szennyeződés, vegyszermaradványok vagy melléktermékek előfordulása a gyártás vagy a feldolgozás során. A szakértők azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a tenyésztés során bekövetkező mikrobiális szennyeződés jellemzően a sejtek növekedését gátolja. Ha a sejtek megnőttek és elérték a betakarításhoz szükséges termékelvárásokat, ez azt jelenti, hogy az ilyen szennyeződés nem a gyártási folyamat során következett be, hanem a betakarítás után, mint bármely más élelmiszer esetében.

A meglévő veszélyek kezelésére rendelkezésre álló kockázatcsökkentő eszközök, mint például a helyes higiéniai gyakorlat és a HACCP (Hazard Identification and Critical Control Points), ugyanúgy alkalmazhatók erre a termelési módszerre, mint a hagyományos élelmiszer-előállításra.

A szakmai testület kiemelte, hogy az élelmiszerbiztonságot biztosító terveknek nagy figyelmet kell fordítaniuk az olyan anyagok, alapanyagok, összetevők és berendezések használatára is, amelyek a sejtalapú élelmiszer-előállításra jellemzőek lehetnek. Bár az ilyen alkalmazások újak lehetnek, a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a meglévő megelőző intézkedések és a biztonságot garantáló eszközök alkalmazhatóak lesznek az ilyen veszélyek ellenőrzésére.

A szakértői konzultáció eredményeit egy 2023 elején megjelenő kiadványban teszik közzé.

Gombák, mint alternatív fehérjeforrások

A MycoTechnology két növényi fehérje-összetevője számára is megkapta az Európai Bizottságtól az új élelmiszer státuszt. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a shiitake gomba micéliummal fermentált FermentIQ™ borsó- és rizsfehérjét biztonságosnak ítélte a különböző élelmiszer- és italkategóriákban való felhasználásra. A FermentIQ™ egy borsó- és rizsfehérje-keverék, amelyet gombamicellákkal erjesztettek, és amely érzékszervi, funkcionális és táplálkozási tulajdonságokban is javítja a növényi alapú termékeket. A MycoTechnology szabadalmaztatott eljárása szagtalanítja és ízmentesíti a fehérjét, hogy semleges megoldást kínáljon magas funkcionalitással. A FermentIQ™ emellett csökkentett antinutritív anyagok mennyiségét és jobb emészthetőséget kínál, így az elfogyasztott fehérje 99,9%-a emészthető. A MycoTechnology az engedélyezés megszerzése után most az európai terjeszkedés felgyorsítására törekszik. A gomba micéliumban rejlő potenciál kihasználása kiváló minőségű növényi fehérje előállítására tökéletesen megfelel mind a fogyasztói elvárásoknak, mind az EU fenntarthatóság és élelmiszerbiztonság iránti elkötelezettségének.

A gombák, beleértve az ehető gombákat és a gombák által erjesztett élelmiszerek képesek olcsó alapanyagokat felhasználni biomassza és fehérje előállítására. Egy nemrég megjelent tanulmányban a mikrobiális forrásokból származó egysejtű fehérjéket (SCP) is vizsgálják a hagyományos fehérjeforrások helyettesítésére. Az SCP-k, az ehető gombák és a gombák által erjesztett élelmiszerek fogyasztásának biztonságosságát is tárgyalja. Míg az élelmiszertermelés hagyományosan a mezőgazdasági tevékenységekre támaszkodik, az állati eredetű fehérjék hiánya és a növényi eredetű fehérjeforrások korlátai folyamatos erőfeszítéseket tesznek szükségessé az új fehérjeforrások feltárására. A gombaalapú fehérjék fenntartható alternatívát kínálnak, amelyek kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a hagyományos fehérjeforrásokat mind élelmiszerként, mind takarmányként.